G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [12] 79. Jegyzőkönyv. 1946. január 12. 482

[12] 79. 1946. január 12. tekintettel arra, hogy azoknál az átlag járadék magasabb - az említett időpontban élvezett járadékuknak kb. kétszázhuszonötszörösét kapnák az 1946. évi január hó 1-tól kezdődőleg. A járadékoknak a tervezett mértékben történő emelése az érdekelt társadalombiztosító intézetek részére a következő terhet jelenti: ipari munkavállalók öregségi stb. járadéka 450 millió értelmiségi munkavállalók öregségi járadéka 75 millió mezőgazdasági munkavállalók öregségi stb. járadéka 540 millió bányanyugbéresek járadéka 240 millió baleseti biztosítási járadék 180 millió A pénzügyminiszter úr a tervezett emelésekhez a 8977/1945. és a 8978/1945. számú átirataiban kivételesen hozzájárult azzal a megjegyzéssel, hogy a járadékok felemelését mindaddig aggályosnak tartja, amíg a járadékok kifizetéséhez szükséges összegeket csak inflatorikus módon lehet előteremteni. Egyben arra kért, hogy a társadalombiztosító intézetek bevételeinek fokozásáról gondoskodjam. A pénzügyminiszter úr ismertetett aggályával kapcsolatban bejelentem a t. Minisztertanácsnak, hogy 12 609/1945. szám alatt az elmúlt heti minisztertanácson előterjesztést tettem az 1927: XXI. és az 1928: XL. Törvénycikkek egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában.

111 A minisztertanács által elfogadott módosítások értelmében lehetőséget teremtettem arra, hogy a biztosítottak után fizetendő járulékok kulcsát az eddigi 13%-ról 20%-ra lehessen felemelni, valamint, hogy a társadalombiztosítási járulékköveteléseket az alkalmazottak kereseti és jövedelmi adójával együtt lehessen kivetni és beszedni. Kiterjeszti a rendelet az előbb említett követelésekre a közadóknak adópengőben meghatározásáról szóló rendelkezéseket és módot ad arra, hogy a késedelmesen fizető munkaadók magasabb késedelmi pótlék kirovásával serkentessenek a társadalombiztosító intézetekkel szembeni kötelezettségük teljesítésére. Ugyanakkor a munkavállalók bejelentésével kapcsolatos mulasztásokhoz súlyos anyagi és büntetőjogi rendelkezéseket fűz. Megítélésem szerint ezek a rendelkezések kihatásukban azt fogják eredményezni, hogy a biztosító intézetek saját bevételeikből az őket terhelő kiadásokat fedezni tudják, s így a pénzügyminiszter úr aggálya remélhetőleg tárgytalanná válik. Bár a szóbanlevő járadékok emelésére részemre adott felhatalmazás alapján a szükséges rendeletek kiadása iránt saját hatáskörömben intézkedhettem volna, mégis a pénzügyminiszter úr ismertetett aggályára tekintettel és a kérdésnek kétségtelen közgazdasági jelentőségére, szükségesnek tartottam a fentieket a t. Minisztertanács tudomására hozni. 111 Lásd a 78. sz. jegyzőkönyv 62. napirendi pontját, a 78/g sz. mellékletet, valamint a 250/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. január 15. 12. sz. 528