G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [12] 79. Jegyzőkönyv. 1946. január 12. 482

[12] 79.1946. január 12. re, amely a vállalatra abból származik, hogy munkavállalói nem szélednek széjjel. A munkabér 60%-át a jóvátétel és az újjáépítés céljaira dolgozó üzemekben közteherként az államkincstárnak kellene vállalnia, mert ezeknek az üzemeknek fenntartásához fűződő állami érdek indokolttá teszi, hogy a kényszerű üzemszünetekkel kapcsolatos terheket az állampolgárok összessége viselje annál is inkább, mert ezeknek az üzemeknek legtöbbje a felmerülő terheket viselni nem képes.

105 Gépelt, aláírás és keltezés nélküli tisztázat stencil eljárással sokszorosított példánya. Az előterjesztés mellett a rendelet tervezete is megtalálható. [12] 79 lb sz. melléklet (a [12] 79/36. napirendi ponthoz) 217/1946. III. főo. K. Szöv. Min. szám Minisztertanácsi előterjesztés [Semleges országok ellenséget támogató cégeinek és magánszemélyeinek kizárása a külkereskedelemből] I. Bejelentem a Minisztertanácsnak, intézkedni kívánok az iránt, hogy magyarországi cégek, illetve magánszemélyek egyes semleges országbeli cégekkel és magánszemélyekkel kereskedelmi vagy pénzügyi kapcsolatot ne tarthassanak fenn. II. Az Amerikai Egyesült Államok és a Brit Egyesült Királyság képviselői a Szövetséges Ellenőrző Bizottság útján jegyzéket juttattak el a magyar kormányhoz, amelyben felsorolták egyes semleges országoknak azokat a cégeit és magánszemélyeit, amelyek, illetve akik a háború során a szövetségesek ellenségeivel kereskedelmet folytattak, vagy az ellenséget bármilyen más úton támogatták. Ugyanakkor az említett államok képviselői kifejezésre juttatták annak szükségességét, hogy magyar cégek és magánszemélyek a szó105 A Gazdasági Főtanács a rendelettervezethez a következő megjegyzést fűzte: A „kiadandó rendelet 2. §-ának (1) bekezdése nem tartalmaz határidőt a munkanélküli egy héten túli javadalmazása tekintetében. Legfeljebb arról lehet szó, hogy még egy hétig (tehát összesen két hétig) javadalmazható a teljesen munka nélkül tartott munkás. A második hét lejártával alkalmazása megszüntetendő' lenne. Munkanélküliségről egyébként egy percig sem lehet szó, mert más közérdekű munkára az üzemszünet alatt minden munkás beosztható, és akkor a munkaadó nem köteles munka nélkül fizetni, illetve csak azt a különbözetet fizeti, amely a közérdekű munka bére és az eredeti munkabér között mutatkozik." (MOLXLK-A-10.1946. január 11-i ülés jegyzőkönyvéhez tartozó feljegyzés.) Az e tárgyban kiadott 460/1946. ME sz. rendeletben (MK1946. január 16., 13. sz.) a fenti kérdést a 2. § (2) bekezdésében, valamint a 8. §-ban tárgyalták. 521