G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
BEVEZETÉS 7 - A magyar-csehszlovák tárgyalások és a lakosságcsere-egyezmény előkészítése 51
Bevezetés Hivatalt a jóvátételi ügyek „csúcsszerveként" kívánták működtetni. Feladatai közé sorolták a tárgyalási anyagok előkészítését és a fegyverszüneti kötelezettségeknek az ország teherbíró képességével való összhangba hozását. A Gazdasági Főtanács egyetértésével jóvátételi ügyekben utasíthatta volna a hatóságokat, az iparügyi miniszter egyetértésével végezte volna a jóvátételi megrendelések szétosztását, a pénzügyminiszter egyetértésével a pénzkiutalásokat és az elszámolások ellenőrzését, végül felügyeletet gyakorolt volna a jóvátétel lebonyolításában résztvevő magángazdasági szervek felett is. A javaslat egyértelműen az MKP újabb térnyerését célozta, ezért - annak ellenére, hogy az irányítás koncentrálásának szükségességét általában elismerték - a másik három pár minisztereiből tiltakozást váltott ki. írásban fejezte ki egyet nem értését Ries István, Bárányos Károly és Keresztury Dezső is. Az ellenérvek összecsengtek azokkal a megfontolásokkal, amelyek alapján a Gazdasági Főtanács létesítését, illetve kiterjedt hatáskörét ellenezték: alkotmányellenes, hogy a Gazdasági Főtanács alá rendelt hivatal, tulajdonképpen egy miniszterrel egyenrangúan léphessen fel, sőt neki utasítást adhasson, továbbá hogy egy, a kormány egészét illető ügykört, egyetlen hivatalra bízzanak stb. 151 A döntés végül csak a Nagy Ferenc kormány idején született meg. Az MKP formailag engedett az eredeti elképzelésből, és a Jóvátételi Hivatalt nem a Gazdasági Főtanács, hanem a kormány alárendeltségében hozták létre és élére kisgazdapárti politikust neveztek ki. 152 A valóságban azonban az ügyek a Gazdasági Főtanács főtitkárának, s rajta keresztül a Magyar Kommunista Pártnak az irányítása alá kerültek. Az MKP pedig a saját hatalmi céljai megvalósítására használta fel a jóvátételi ügyek intézésének irányítását, és rajta keresztül drasztikusan beavatkozott a gazdasági folyamatokba. 153 A magyar-csehszlovák tárgyalások és a lakosságcsere-egyezmény előkészítése 154 A csehszlovákiai magyar nemzetiségű lakosság helyzetének kedvezőtlen alakulásával az Ideiglenes Nemzeti Kormány már a csehszlovák kormány által meghirdetett kassai kormányprogram (1945. április 5.) nyilvánosságra kerülése után néhány héttel foglalkozott. Korlátozott szuverenitása következtében azonban a csehszlovák kormánnyal közvetlenül nem vehette fel a kapcsolatot, csupán arra volt lehetősége, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnál, esetleg az illetékes szovjet szerveknél tiltakozzon, és kérje közbenjárásukat. A magyar kormány a csehszlovákiai magyarokat ért sérelmek ügyében 1945 júniusáig 32 esetben, a Tildy-kormány megalakulásáig pedig több mint 150 151 MOLXIX-A-10-I/2-C-4. (2. doboz) és XXI/5. tétel (82. doboz). 152 NF MT. JKV. (1946), 79. és 96. A Jóvátételi Hivatal létesítéséről az 1500/1946. ME sz. rendelet (MK 1946. február 12. 35. sz.) intézkedett. 153 PETŐ, 1982. 154 A kérdés általános áttekintését lásd: BALOGH, 1988,103-131. és KERTÉSZ, 1995. 51
