G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [12] 79. Jegyzőkönyv. 1946. január 12. 482

[12] 79. 1946. január 12. tosító szükséglet. Súlyosak a parasztok részéről beérkező panaszok. Vannak vidékek, ahol a nép teljesen ellátatlan. Az infláció szempontjából is nagyjelentőségű ez a kérdés. A fegyverszüneti megállapodást aláíró egyik úr a napokban megjegyezte, hogy talán mi nem is vagyunk erre kötelezve, már tudniillik a Vörös Hadsereg ellátására. Ami­kor legutóbb a Marsall helyettesével 73 tárgyalt, megállapította, hogy ilyen keretben nem tudjuk teljesíteni a Vörös Hadsereg ellátását. A fegyverszüne­ti egyezmény aláírásakor nem gondoltak arra, hogy jóval az európai háború befejezte után ilyen nagy hadsereget kell élelmeznünk. Az altábornagy nem említette az alapkérdést, de azt válaszolta, hogy ők nem tehetnek róla, mert ha egy hónappal előbb megállapodtak volna az angolokkal, 74 akkor már nem itt tartanának. Nagyon sok élelmiszer megy Nyugatra, amit tőlünk kapnak. Ezt állandó­an sérelmezzük. Az altábornagy nem mondta [sic!], hogy ehhez nekik joguk van. Ezeket zsákmányolt tételeknek minősítik. Megemlíti azt is, hogy az al­tábornagy azt mondta jóindulatúiag, hogy a folyó gazdasági évben kenyérga­bonát már nem igényelnek, csak húst. Ez a kérdés nagy fontosságú, mert érinti az egész közellátásunkat, de a parasztság és az infláció szempontjából sem közömbös. A külügyminisztert kéri, hogy esetleg nemzetközi jogászok bevonásával döntse el, kötelesek va­gyunk-e az ellátás szempontjából, az ittlévő Vörös Hadseregről gondoskodni és milyen létszámú hadsereg az, aminek az ellátására kötelesek vagyunk. 75 Ha igen, úgy oly kötelezettségben vagyunk, amit nem tudunk teljesíteni. Dr. Balogh István államtitkár: a probléma súlyossága mindenkit érint és különösen a szakminiszterek részére jelent gondot. Amit a miniszter úr most előterjesztett, az mindenki számára olyan kérdés, amit a maga lelkiismere­te szerint is megfontolás alá kell vennie. Nemzetközi jogászok bevonását nem tartja szükségesnek. Próbáljunk inkább közvetlen tárgyalással érintkezést keresni, és amit eddig tapasztaltunk az feljogosít bennünket arra, hogy re­méljük azt, hogy jóindulattal fogják elbírálni kérésünket és elősegítik majd, hogy egy tényleges könnyebbségbe kerüljünk. Az altábornagy azt mondotta, hogy az angoloktól függ. Ez olyan körülmény, ami rajtunk kívül áll. Biztosra veszi azt, hogy eredményre vezet a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal való tárgyalás, és meg fogják érezni a helyzet súlyosságát, és nem tartják célra­vezetőnek a jogászkodást, csak azt, hogy a helyzetet tisztázzuk. [Antall] Újjáépítési miniszter: a probléma két részre osztható. Ha a fegy­73 Szviridov altábornagyról, a SZEB elnökhelyetteséről van szó. 74 Utalás az 1945. december 16-26. között Moszkvában zajlott külügyminiszteri értekezletre, amelyen a Bulgáriával, Finnországgal, Olaszországgal, Magyarországgal és Romániával kötendő békeszerződésekről tárgyaltak. Az utalás az angolokkal való megegyezés elhúzódására feltehe­tően ezekre a kérdésekre vonatkozott. 75 Ez a kérdés mindvégig megválaszolatlan maradt. Ezzel kapcsolatban lásd többek között az 1946. június 5-i ülés (113. sz. jegyzőkönyv) 2. napirendi pontját és Nagy Ferenc miniszterelnök Sztálinhoz írt levelét. (NF MT. JKV. (1946), 763-765, és 768-772.) 509

Next

/
Thumbnails
Contents