G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [12] 79. Jegyzőkönyv. 1946. január 12. 482
[12] 79. 1946. január 12. 69. [Molnár] Népjóléti miniszter: előterjeszti javaslatát „az Országos Orvosi Nyugdíj- és Segélyező Intézettől járó nyugdíjak összegének felemelése" tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 67 70. [Molnár] Népjóléti miniszter: előterjeszti javaslatát „a magánjogi szolgálati viszony alapján járó nyugdíjak megállapítása, valamint a vállalati nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos egyes kérdések szabályozása" tárgyában. [Ries] Igazságügy miniszter: észrevétele a jegyzőkönyv mellékleteként csatolva van. Minisztertanács az előterjesztést az igazságügyminiszter módosításaival elfogadta. 68 67 A13 150/1945. II. NM számú előterjesztés szerint az Országos Orvosi Nyugdíj és Segélyező Intézet az orvosok egyetlen hazai nyugdíjintézete, amelynek mintegy 3900 aktív tagja volt. A Nyugdíjintézet a járuléktartalék fedezetlensége miatt a 800 nyugdíjjogosult tagnak a bekövetkezett infláció ellenére nevetségesen alacsony, 100-500 pengő közötti nyugdíjat folyósított. „Ennek az antiszociális helyzetnek a megváltoztatása érdekében tervbe vettem az Orvosi Nyugdíjintézet jogi és anyagi helyzetének általános rendezését. Addig is azonban, amíg ez megtörténik, halaszthatatlannak tartom, hogy az Orvosi Nyugdíjintézettől jelenleg nyugdíjra jogosult személyek nyugdíja a jelenlegi életviszonyokra figyelemmel rendeztessék [...] olyképpen, hogy amennyiben a tervezet 2. §-ában meghatározott alapnyugdíj a havi 200 pengőt nem haladja meg, azt kétszáznegyvenszeresre emeli fel, és ezeknél a nyugdíjaknál havi 24 000 pengős minimumot állapít meg; a 200 pengőt meghaladó, de 400 pengőn aluli alapnyugdíjat kétszázszorosra emeli, 48 000 pengős minimum megállapításával, végül a 400 pengőt meghaladó havi alap nyugdíjakat a rendelettervezet százhatvanszoros összegre emeli és ebben a kategóriában a nyugdíjminimumot havi 80 000 pengőben állapítja meg. A rendelettervezet egyben akként rendelkezik, hogy amennyiben a kormány a közszolgálati nyugellátásokat emeli, a tervezet 2. §-ában említett szorzószámok és legkisebb összegek a nyugellátások mértékének arányában automatikusan emelkednek. Lásd a 420/1946. ME sz. rendeletet, MK1946. január 17., 14. sz. 68 A 13 324/1945. II/l. NM számú előterjesztés szerint az egyre gyorsuló infláció miatt nem tartható az az 1945 folyamán kialakított gyakorlat, hogy a nyugdíjakat bizonyos szorzószámok alkalmazásával emelték, mert így teljesen elértéktelenedtek a ténylegesen foglalkoztatottak munkabéreihez viszonyítva. Ezen igazságtalan helyzet kiküszöbölése érdekében az elfogadott rendelet azt tartalmazta, hogy a nyugdíjakat a ténylegesen szolgáló alkalmazottakat megillető mindenkori javadalmazás 70%-ának alapul vételével és a szolgálati idő figyelembe vételével kell megállapítani, s így automatikusan követniük kell a bérek emelkedését. A rendelet 3. § (10) bekezdése az igazságügyminiszeter általjavasolt, a jegyzőkönyv mellett megtalálható, módosítással jelent meg. Ennek lényege, hogy a nyugdíjba beszámítható javadalmazás megállapítása tárgyában a munkáltató és az igényjogosult között keletkező jogvitákat, nem a rendes bíróságok, hanem a rendelet alapján e célra létesítendő döntőbizottságok hatáskörébe utalta. Lásd a 410/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. január 19., 16. sz. 507
