G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [12] 79. Jegyzőkönyv. 1946. január 12. 482
[12] 79. 1946. január 12. [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: erre figyelemmel lesz, az újabb alkalmazottak számát rendkívüli mértékben korlátozni fogja. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 51 55. [Keresztury] Vallás és közoktatásügyi miniszter: előterjeszti javaslatát Szabó István állami gimnáziumi tanár özvegye részére nyugdíj megállapítása tárgyában. 52 Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 56. [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: előterjeszti 84 775/1945. számú javaslatát P. Tóth Zoltán és társai rehabilitálása tárgyában. 53 Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 51 Az előterjesztést alább, a 79/c számú mellékletben közöljük. Lásd a 720/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. január 24., 20. sz. A megjelent rendelet a tervezet szövegétói csak kisebb stiláris módosításokkal tért el. A földművelésügyi miniszter hozzászólása nyomán változtatás nem történt. Erre azonban szükség sem volt, hiszen a helyi szabadműveló'dési tanács tagjai között a 4. § (3) bekezdés b) pontja az iskolák - tehát a gazdasági szakoktatási intézmények - igazgatóit is felsorolta. Az elnöklő Szakasits Árpád hozzászólásában tulajdonképpen a Gazdasági Fó'tanács eló'ző napi ülésének állásfoglalását képviselte, amely megállapította: „az iskolánkívüli nevelés szerveiről alkotott VKM rendelettervezet gazdasági szempontból nem kifogásolható. A felállítandó szervezet azonban semmiféle újabb kiadásokat nem kívánhat az államtól vagy a közülettől. A VKM az eddigi költségvetés keretében gondoskodjék felállításáról, és a fizetéses alkalmazottakat a tárcája keretében más státusban levő alkalmazottaiból válassza ki." (XIX-A-10. Az 1946. január 11-i ülés jegyzőkönyve melletti feljegyzés.) 52 A81 463/1945. VKM IV. számú előterjesztés szerint Szabó István (1887-1942) piarista rendi tanár volt Kalocsán, 1914-ben azonban a rendből kilépett, megnősült, tanári pályáját a rákospalotai Wagner Manó Gimnáziumban folytatta. A Tanácsköztársaság alatti magatartása miatt 1919 végén állásvesztésre ítélték. 53 A miniszter nyolc egykori tanító rehabilitálását kezdeményezte. P Tóth Zoltánt (1885-?), a Bereg megyei balkány-berkedpusztai állami elemi iskola tanítóját, a Tanácsköztársaság alatti magatartása miatt állásából elbocsátották. Ezt követően Romániában telepedett le. Tizenegy évi városi szolgálat után azonban magyarsága miatt elbocsátották. 1940-től a magyar hatóságok visszahelyezték tanítói állásába. Sági Lajos (1894-1939) szepezdi evangélikus népiskolai tanítót a Tanácsköztársaság alatti magatartása miatt mozdították el állásából. Ezt követően alkalmi munkákból élt. Csajághy Imre (1866-?) dunapataji református tanítót 1920-ban 4 év és 10 hónapi börtönbüntetésre ítélték, s állását is elvesztette. Szabadulása után fizikai munkával tartotta fenn magát, nyugdíj iránti többszöri kérelmét szociáldemokrata meggyőződése miatt mindannyiszor elutasították. Michnay László (1893-?) kölesei evangélikus tanítót a Tanácsköztársaság alatti magatartása miatt állásából elmozdították. 1922 óta az adventisták felekezeténél prédikátorként működött. Somogyi János (1898-?) állami tanítót Csömörön 1919. július 21-én elmondott beszédéért lázadás vétsége miatt nyolc hónapi fogházra ítélték, és állásából elbocsátották. 1923-tól azonban ismét tanítói szolgálatot teljesített. Ilku Pálné Czabán Piroska, volt fancsikai állami tanítónőt az Észak-Erdély visszacsatolását követő igazolási eljárás során állásából elbocsátották, 501
