G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [12] 79. Jegyzőkönyv. 1946. január 12. 482

[12] 79.1946. január 12. 48. [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: előterjeszti 87 595/1945. sz. előterjesztését dr. Tolnai Gábor és társai kinevezése tárgyában. 46 Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 49. [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: előterjeszti 85 269/1945. sz. előterjesztését Czetz Emánuel és társai előléptetése tárgyában. 47 Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 50. [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: előterjeszti 66 337/1945. számú javaslatát dr. Sóstai István és társai kinevezése tárgyában. 48 Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 46 Tolnai Gábornak a VI., Dézsányi Bélának a VII., illetve Elekes Lajosnak a VIII, fizetési osz­tályba való kinevezésére vonatkozott az előterjesztés. Tolnai Gábor (1910-1990) irodalomtörténész, könyvtáros, egyetemi tanár, akadémikus 1934­től 1942-ig az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, majd 1945-től 1948-ig főigazgatója. (1942-ben a fasiszta törvények értelmében állásából elbocsátották.) 1948-1949-ben a VKM Egye­temi és tudományos főosztályának vezetője, 1949-1952-ben római magyar követ. 1953-tól az ELTE Bölcsészettudományi karán a magyar irodalomtörténeti tanszéken egyetemi tanár. Dezsényi Béla (1907-1972) könyvtáros, sajtótörténész. 1934-ben kezdte állami szolgálatát, 1942-től az Országos Széchényi Könyvtár Hírlaptárának vezetője, később a Különgyűjtemények főosztályának vezetője volt. Hírlaptudományi, bibliográfiai témakörben több könyve és szakcikke jelent meg. Elekes Lajos (1914-1982) levéltáros, történész, egyetemi tanár, akadémikus. 1937-ben a Ma­gyar Országos Levéltárban kezdte pályafutását, 1946-tól ugyanitt osztályvezető, 1949-1950-ben főigazgató-helyettes. 1951-től az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, majd osztály­vezetője, 1957-től az ELTE Középkori magyar történeti tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Fő kutatási területe a középkori román történelem, illetve a Hunyadi-kor magyar törté­nelme volt, a történettudomány elméleti kérdéseivel is foglalkozott. 47 Aminiszter Czetz Emánuel testnevelési főiskolai gondnoknak a VII., más felsőoktatási intéz­mények további négy gondnoksági alkalmazottjának pedig a VIII. fizetési osztályba történő so­ron kívüli kinevezéséhez kért hozzájárulást. Czetz Emánuellel kapcsolatban megjegyezte, hogy „nem csak mint kiváló tisztviselő szerzett 27 éves szolgálata alatt nagy érdemeket, hanem a nyilas rendszer és az ostrom alatti bátor viselkedésével egyrészt megakadályozta, hogy a Főiskola ér­tékeit Németországba szállítsák, másrészt pedig az ostrommal kapcsolatos veszélyektől is meg­óvta a főiskola vagyonát. Az ostrom alatti bátor magatartásából kifolyólag súlyosan megsebesült." 48 Aminiszter a Debreceni és a Szegedi Tudományegyetemen, illetve a Képzőművészeti Főis­kolán a fogalmazási, a számviteli, illetve a kezelési szak létszámában alkalmazott nyolc főnek a IX. illetve X. fizetési osztályba történő előléptetéséhez kért hozzájárulást. 499

Next

/
Thumbnails
Contents