G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

BEVEZETÉS 7 - A német javak átadásának ügye és a jóvátétel irányításának átszervezése 48

Bevezetés kormány hivatalba lépése után november 23-án vették ismét kézbe az ügyet és tervezték a „minisztertanácsba vitelét". Erre azonban ekkor nem került sor, annak ellenére, hogy a vagyonátadással kapcsolatos igényeket és jogi kérdéseket vizsgáló, és a SZEB-nek küldendő válasz tervezetét előkészítő iparügyi miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértve - hangsúlyozta, hogy a kormány sürgős állásfoglalását tartja szükségesnek az átadással kapcsolatos jogi helyzet tisztázása érdekében, mert az általa közölt, és a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak megküldendő adatok csak tájékoztató jellegűek lehetnek, s ezek alapján történő bármilyen jogi kihatású lépés csak törvény, illetőleg rendelet alapján lesz lehetséges.

142 A miniszterelnök azonban másként ítélte meg a kérdést, és december 6-án a külügyminiszternek azzal küldte meg a Vorosilovnak szóló levél másolatát, hogy „a minisztertanácsi előterjesztés tárgyalásának ez idő szerinti mellőzésével e pozitív tartalmú közléseket a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak haladék nélkül meg kívánom küldeni". Az első 12 vállalat német érdekeltségeit részben visszaigazoló, részben vitató részleges választ december 5-én, a többi 38 vállalatra vonatkozó megállapításokat tartalmazó levelet pedig néhány nappal később valóban el is küldte.

143 Ahhoz azonban, hogy a vagyonátadás ügyében érdemi lépések történhessenek mégiscsak szükség volt jogszabályi felhatalmazásra. Az ezzel kapcsolatos rendelettervezetről a minisztertanács két héttel később, december 18-án tárgyalt. Az ülés előzetes napirendjén ezúttal sem szerepelt az előterjesztés és a minisztertanács tagjai írásbeli indoklást, tájékoztatást nem kaptak. A jegyzőkönyv szerint szóbeli tájékoztatást sem kaptak, és a döntés anélkül született meg, hogy az ülésen kérdés, vagy hozzászólás ezzel a napirendi ponttal kapcsolatban elhangzott volna.

144 A jegyzőkönyv mellett található rendelettervezet és a Magyar Közlönyben december 23-án közzétett, vele szórói-szóra megegyező rendelet szerint „a Nemzeti Kormány elismeri és kijelenti, hogy a berlini Háromhatalmi Értekezlet döntése értelmében német természetes vagy jogi személyeknek Magyarország területén lévő mindennemű vagyona és cselekvősége felett a Szovjetunió szerezte meg a tulajdonjogot." Az e körbe tartozó ipari és kereskedelmi vállalatokat, illetve vállalatrészeket és egyéb vagyontárgyakat 1946. január 8-áig (tehát alig több mint két héten belül!) a rendelet szerint át kellett adni a Szovjetunió kormányának. A rendelet 3. §-a a közjogi értelemben véve akkor még nem is létező Gazdasági Főtanács hatáskörébe utalta annak megállapítását, hogy milyen vagyont vagy vagyonrészt kell német vagyonnak tekinteni. Továbbá ugyancsak a Gazdasági Főtanácsra bízta a rendelet végrehajtásával kapcsolatban szükséges rendelkezések kibocsátását és intézkedések megtételét.

145 A Gazdasági Főtanács a rá jellemző dinamizmussal fogott a feladat végrehajtásá142 MOLXIX-^J-l-j-[1945-1964]-SzU-60/b. tétel 40 044/1946. ikt. sz.. 143 Uo. 144 Lásd a 75. sz. jegyzőkönyv 14. napirendi pontját. 145

11 700/1945. ME sz. rendeletet, MK1945. december 23., 208. sz. 49