G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [12] 79. Jegyzőkönyv. 1946. január 12. 482

[12] 79.1946. január 12. 34. [Rónai] Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter: eló'terjeszti javaslatát a Külkereskedelmi Igazgatóság helyiségeit magába foglaló Szemere u. 6. sz. épület helyreállítási költségeire 26 millió pengó'hitel folyósítása tárgyában.

32 Minisztertanács huszonhatmillió pengó'folyósításához, a Külkereskedelmi Igazgatóság helyiségeit magába foglaló Szemere u. 6. sz. épület helyreállítási költségeire, hozzájárult. 35. [Rónai] Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter: előterjeszti javaslatát az áruk külföldre szállításának szabályozása tárgyában. [Tildy] Miniszterelnök: a büntető rendelkezés túl enyhe javasolja, hogy az előterjesztés az igazságügyminiszterrel megjelenés előtt előzetesen letárgyaltassék. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta azzal, hogy a büntetőrendelkezéseket a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter az igazságügyminiszterrel egyetértésben állapítsa meg.

33 Dr. Hardi (más helyen: Hardy) Róbert (1914, más adat szerint: 1904-?) közgazdász, tisztviselő. Közgazdasági tanulmányait Angliában végezte. Kezdetben a kereskedelmi életben működött különböző hazai és külföldi cégeknél. 1944 novemberében részt vett a Debrecenben kiadott Néplap c. politikai napilap megalapításában, és annak belpolitikai szerkesztője volt. 1945. februárjában lépett állami szolgálatba. Az előterjesztés idején a minisztérium Külkereskedelmi igazgatási és politikai főosztályát vezette. E tisztséget 1948-ig töltötte be. 1949-ben a minisztérium II. Belkereskedelmi vállalati operatív főosztályának a vezetője lett. 32 A 20 598/1945. KSZM ein. főo. számú előterjesztés a jegyzőkönyv mellett megtalálható. 33 A 83 969/1945. III. KSZM számú előterjesztés abból a megállapításból indult ki, hogy az ország akkori gazdasági viszonyai között okszerű anyag- és devizagazdálkodást folytatni csak az ideiglenes határok ellenőrzése, valamint az ezeken a határokon átmenő áruforgalom irányítása útján lehetséges. Ezért még 1945. júniusában újból életbe léptettették azokat jogszabályokat, amelyek az árubehozatalt a vámtarifában felsorolt valamennyi árura vonatkozóan behozatali engedélyhez, az árukivitelt pedig a Magyar Nemzeti Bank tanúsítványához kötötték. Ez az intézkedés azonban nem bizonyult elég hatékonynak, ezért szükségesnek ítélte olyan jogszabály létesítését, amely szerint „áruknak külföldre szállítására vonatkozólag ajánlatot tenni vagy megrendelést elfogadni, vagy akár csak kötelezettség vállalása nélkül is áruk külföldre szállításának lehetőségét bármily módon kilátásba helyezni csak a Magyar Külkereskedelmi Igazgatóság előzetes engedélyével szabad. Ugyanez vonatkozik természetszerűen a bérmunkavállalásokra is." A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter előterjesztéseit tartalmazó borítólapon a Miniszterelnökség részéről az alábbi észrevételt rögzítették: „A rendeletet feleslegesnek tartom, mert a GF rendeletalkotási körében ki van mondva, hogy a kivitelt a pénzügyminiszterrel közösen állapítja meg a GF, de megkérdezendők azok a tárcák, amelyek körét érinti. Tehát a ker[eskedelmi] min[iszter] mindenkor nyilatkozhat." Aj egy zőkönyv szerint azonban ez a vélemény a minisztertanács ülésén nem hangzott el. A miniszterelnök a Gazdasági Főtanács előző napi ülésén elfogadott állásfoglalást képviselte. Az ott megfogalmazott javaslat szerint „Vétségi büntetést kellene kimondani azzal, hogy a pénzbüntetés legmagasabb értékét nem [a pénzbírságról szóló] 11 220/ 1945. ME sz. rendelet alapján, hanem a közmunkakötelezettségről szóló 9000/1945. ME sz. rendelet 5. §-ában említett mindenkori napszámbér 10 000-szeresében kell megállapítani" (XIX-A10. 1946. január 11-i ülés jegyzőkönyvének melléklete.) 493