G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [11] 78. Jegyzőkönyv. 1946. január 5. 428
[11] 78.1946. január 5. vek tekintetében egyformán. A kormányzó szerv a közgyűlés volt, mely Összetételénél fogva már nem illett bele a földreform következtében előállott új helyzetbe. Ezért a minisztérium a társulatok önkormányzatát a 41150/1945. FM számú rendelettel felfüggesztette 92 , s a társulatok élére miniszteri biztosokat állított. A végrehajtó szerv átrendezése tekintetében a 42 571/1945. FM számú rendelettel intézkedett a társulati alkalmazottak igazolására nézve. Ezzel párhuzamosan előtérbe nyomult a tulajdonképpeni cél megközelítése, a háború utáni rongálódásoknak a helyrehozása, hogy az új árvíz- illetőleg belvízveszélyt már rendbehozott árvédelmi művekkel lehessen fogadni. Ehhez mindenekelőtt pénzre volt szükség, amit a társulatok nem tudtak előteremteni, mert a birtokreform következtében új kivetésre lett volna szükség, és az ártéri járulék nem folyt be olyan mértékben, mint ahogy azt a munkálatok költségei megkívánták. Ezért hivatali elődöm a pénzügyminiszter úrtól 189,5 millió pengő összegű államsegélyt és 171,5 millió pengő Összegű ártéri járulékban fedezetet találó kölcsönt kért, hogy a munkálatok elvégzését biztosítani lehessen. Ezeknek az összegeknek a felhasználásával az árvédelmi berendezésekben okozott háborús károknak sikerült mintegy 2/3-át helyrehozni. Azt mondhatjuk tehát, hogy a munka dandárja már el van végezve és a hátralévő feladat már kisebb, viszont azonban sürgősebb. Sürgősebb azért, mert a veszélyig rendelkezésre álló idő minden nappal kevesebb. Ebből a szempontból a munkát két részre kell osztanunk. 1) Fel kell készülnünk, hogy az árvízveszélyt (jégár, zöldár) teljes fegyverzetben fogadjuk. 2) Készen kell legyünk továbbá arra is, hogy a későbben jelentkező, de esetleg súlyosabb veszélyt jelentő belvízveszedelmet is leküzdhessük. Nézzük most már meg, hogy mi szükséges az egyikhez és mi a másikhoz. Az árvízveszély leküzdéséhez mindenekelőtt tökéletesen helyre kell állítanunk a gátszakadásokat, és meg kell szüntetnünk azokat a gyengítéseket, amelyeket a lőállások, bunkerek és futóárkok építésével a gátakban okoztak. Biztosítanunk kell a védelmi anyagot. Pallókat, gerendákat, karókat, rőzsét, a kötéshez szükséges drótot, a szerszámokat, ásó, lapát, csákány, cölöpverő stb. A távbeszélő összeköttetést szolgáló póznákat és huzalt. A belvízveszéllyel való megbirkózás pedig feladatunkká teszi, hogy megtisztíttassuk a társulatok árokhálózatát a hídroncsoktól, helyreállítsuk a felrobbantott zsilipeket és átereszeket, megszüntessük az áttöltéseket, hogy kitisztíthassuk a már tavaly is kitisztítatlanul maradt árok- és csatornahálózatot a felgyűlt szeméttől és növényzettől, és hogy mindenekelőtt helyreállítsuk a megsérült szivattyútelepeket és biztosítsuk a szivattyúk működéséhez szükséges szilárd és folyékony üzemanyagokat (szén, nyersolaj stb.). 92 Lásd a vízitársulatok önkormányzatának ideiglenes felfüggesztése és a társulatoknak a termelésbe való fokozottabb bekapcsolása tárgyában kiadott 41 150/1945. FM sz. rendeletet, MK 1945.júliusl9.,80. sz. 470
