G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

BEVEZETÉS 7 - A Gazdasági Főtanács létrehozása 41

Bevezetés megjelent az első általa kibocsátott rendelet

131 - miközben a létesítéséről szóló jogszabály kiadására ezt követően még több mint három hetet kellett várni. December 22-én ismét napirendre tűzték a Gazdasági Főtanácsra vonatkozó, egyszer már tárgyalt tervezetet, azaz a létesítésére vonatkozó rendelet véglegesítését.

132 A napirendi pont előadójaként a miniszterelnök azzal érvelt, hogy miután a Nemzetgyűlés által időközben megalkotott 1945. évi XI. te. 15. §-a a kormányt felhatalmazta rendeletek kiadására, most már elhárultak az alkotmányjogi aggályok, tehát kérte a minisztertanács hozzájárulását a rendelet kibocsátásához. A vitában ezúttal két kisgazdapárti miniszter (Bárányos Károly és Antall József), valamint a szociáldemokrata igazságügyminiszter (Ries István) vett részt. Mindhárman a rendelettervezet kibocsátása ellen foglaltak állást. Az igazságügyminiszter - a két másik hozzászóló véleményét összefoglalva - leszögezte, hogy a kormány részére adott nemzetgyűlési felhatalmazás arra nem terjed ki, hogy olyan szervet létesítsen, amelynek mintegy továbbadja a részére is csak meghatározott időtartamra és kivételesen biztosított rendeletalkotási jogot, illetve, hogy az 1848. évi III. te. alapján a felelős miniszter megtagadhatja olyan rendeletek végrehajtását, amelyek megalkotásában nem vett részt. A probléma áthidalására azt javasolta, hogy a szakminiszter hatáskörébe tartozó ügyekben a Gazdasági Főtanács javaslatát figyelembe véve mindenkor a szakminiszter, a minisztertanács illetékességébe tartozó ügyekben pedig továbbra is maga a minisztertanács bocsásson ki rendeletet. Ries István tehát a Gazdasági Főtanács részére csupán javaslattevő, döntés-előkészítő feladatkört biztosított volna. A jegyzőkönyv által rögzített határozat azonban a javaslatnak csak egyik felét tükrözi: „Minisztertanács az előterjesztést elfogadta azzal, hogy a kormány hatáskörébe eső javaslatokat a Gazdasági Főtanács a minisztertanács elé terjeszti, rendkívül sürgős esetben az előterjesztések körözés útján is elfogadhatók." Ez a kompromisszum azonban egyik fél részére sem volt kielégítő. A Kommunista Pártnak, mivel saját irányítása alá akarta vonni a gazdasági élet fontos területeit, rendelkezési jogkörrel is felruházott erős operatív szervre volt szüksége, míg a másik oldalról éppenséggel ebben látták a veszélyt, és a miniszteri felelősség alkotmányos elvébe kapaszkodva mondtak továbbra is nemet a tervezetre. A rendelet tehát továbbra sem jelenhetett meg a Magyar Közlönyben. A Gazdasági Főtanács Titkárságán a következő két hétben több szövegtervezetet készítettek, hogy valamiképpen összeegyeztessék az eredeti célkitűzést az alkotmányos normákkal. Ennek eredményeként a Gazdasági Főtanács létesítésére vonatkozó tervezetet kibővítették a Titkárságra vonatkozó rendelkezésekkel, illetve részletesen meghatározták, hogy a Gazdasági Főtanács rendelkezési, jogszabály-kibocsátási jogköre a gazdasági élet mely kérdései131

1/1945. GF sz. rendelet a karácsonyi segély folyósítása tárgyában. MK1945. december 12., 198. sz. 132 76. sz. jegyzőkönyv, [10] napirendi pont. 44