G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [11] 78. Jegyzőkönyv. 1946. január 5. 428

[11] 78.1946. január 5. 29. [Gordon] Pénzügyminiszter: előterjeszti az elmúlt minisztertanács napirendjéről levett javaslatát „a pénzügyőrség rangelnevezéseinek, egyenruházatának, fegyverhasználati jogának, valamint előlépési viszonyainak módosítása" tárgyában. Azóta a javaslatot szakközegei Rákosi Mátyás államminiszterrel már letárgyalták. [Gyöngyösi]Külügyminiszter: nem lenne-e helyesebb pl. a pénzügyőri főfelügyelői rangelnevezése. Ha pénzügyőrök fegyverviselési engedélyt kapnak és fegyveres alakultaként fognak szerepelni, úgy a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz is bejelentést kell tenni. [Gordon] Pénzügyminiszter: előterjesztését a napirendről leveszi. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette.

32 30. [Gordon] Pénzügyminiszter: előterjeszti javaslatát „az életbiztosítási szerződések körében a háborús haláleseti kockázat viselése" tárgyában.

33 Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 31. [Gordon] Pénzügyminiszter: előterjeszti a napirendre nem tűzött javaslatát „a közszolgálati alkalmazottak 1946. évi egységes kinevezése" tárgyában. [Tildy] Miniszterelnök: ez a rendelettervezet nem annyira sürgős, hogy a következő minisztertanácsig ne várhatna. Addig idő lenne arra, hogy a társminiszterek azt alaposan átvizsgálhassák. 32 Az előzményekre lásd a 77. sz. jegyzőkönyv 14. napirendi pontját. Előterjesztés sem ott, sem a jelen jegyzőkönyvnél nem található. Ajavaslatot- módosítással - a január 12-i ülésén (79. sz. jegyzőkönyv 15. napirendi pont) fogadta el a minisztertanács. 33 A 76 745/1945. PM V. számú előterjesztés mindenekelőtt utalt arra, hogy a kormány 1941ben úgy rendelkezett, hogy a Magyarország területén működő biztosító magánvállalatok az életbiztosítási szerződések alapján a kockázatot arra az esetre is kötelesek viselni, ha a biztosított háborús esemény következtében hal meg. Az így megnövekedett biztosítási kockázat ellentételezésére „háborús haláleseti kockázati pótdíj" fizetését vezették be. Az ebből képzett „Háborús többlethalandósági alap"-ot a Pénzügyminisztérium kezelte. 1944 folyamán azonban a díjfizetések már csak vontatottan történtek, s az infláció miatt jelentéktelen összeggé zsugorodtak. „Ezért a most előterjesztett minisztériumi rendelettel - folytatódik az előterjesztés - újból szabályozni kívánom a kérdést oly módon, hogy a biztosítókat ne terhelje a már beszedett pótdíjaknak a háborús többlethalandósági alapba való befizetési kötelezettség, viszont az alapból való megtérítés joga nélkül saját maguk tartozzanak viselni a háborús haláleseti kockázatot a most kiadandó rendelet hatálybalépése előtt létrejött biztosítási szerződések alapján. Ajövőben kötendő biztosítási szerződések alapján a biztosítók a háborús haláleseti kockázatot jogszabálynál fogva nem lesznek kötelesek viselni. A rendeletben intézkedni kívánok az iránt is, hogy a feleknek a háborús haláleseti kockázati pótdíjfizetési kötelezettsége az 1945. évi december hó 31. napjával minden életbiztosítási szerződésre nézve megszűnjék. Lásd a 180/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. január 10., 8. sz. \ 442