G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

BEVEZETÉS 7 - A Gazdasági Főtanács létrehozása 41

Bevezetés bizonyos kérdéseket.

119 A miniszterek többsége nyilván arra gondolt, hogy ez a korábbi gazdasági miniszteri értekezletek mintájára jön létre, csak valamelyest több döntési jogkörrel. A november 21-i ülésen a miniszterelnök bejelentette, hogy november 24-ére már össze is hívja a Gazdasági Főtanács elsó' ülését, miközben a létesítésére vonatkozó rendelet tervezetét csak a november 27-i ülésen terjesztette be.

120 Az itt tárgyalt előterjesztés szerint a Gazdasági Főtanács tagja a miniszterelnök, valamint az iparügyi és a közlekedésügyi miniszter, azaz a kormányt alkotó koalíció három legnagyobb pártjának egy-egy képviselője. Ez nyilvánvalóan nem felelt meg a pártok választási eredményének és eleve biztosította a baloldal túlsúlyát. De nem felelt meg ez az összetétel a kormány előtt álló gazdasági feladatok jellegének és természetének sem. Hiszen gazdaságpolitikát „csinálni" a pénzügyminiszter nélkül általában nem lehet, de az adott viszonyok között a földművelésügyi és a közellátásügyi miniszter nélkül sem lehetett, - ahogyan erre a minisztertanács tagjai közül kezdettől fogva többen is rámutattak. A cél azonban nyilván éppen e - kisgazdapárti - miniszterek hatáskörének korlátozása volt. Az új szerv ugyanis a tervezet szerint rendkívül széles felhatalmazást kapott volna a gazdasági kérdéseket szabályozó rendeletek kibocsátására. A tervezet szerint e rendelkezéseket akár kormányrendeletként is kibocsáthatta volna, rendeleteit a szakminiszterek is kötelesek lettek volna végrehajtani, sőt közvetlen intézkedési, utasítási joggal ruházták volna fel. Azaz a Gazdasági Főtanács olyan felhatalmazását tervezték, amelynek birtokában gazdasági ügyekben lényegében helyettesítette volna a minisztertanácsot, a miniszterek pedig e tekintetben a GF alárendeltségébe kerültek volna. Az igazságügyminiszter már az ülés előtti napon telefonon közölte, hogy a tervezet alkotmányjogi szempontból elfogadhatatlan. Véleményét az előterjesztés aktáján rögzítették.

121 A minisztertanács ülésén a tárggyal kapcsolatban csak Bárányos Károly és Gordon Ferenc szólalt fel - mindketten a javaslat ellen. Tildy Zoltán miniszterelnök a felmerült aggályokat indokolatlannak, illetve a kormányzat működése során a gyakorlatban áthidalhatóknak minősítette, s felszólította az igazságügyminisztert, hogy készítsen elő javaslatot a rendelet nemzetgyűlési bemutatására.

122 Az ülésről felvett jegyzőkönyv a vitában elhangzottak ellenére rögzítette, hogy a „Minisztertanács az előterjesztést elfogadta". A miniszterelnök a rendelet szövegét még aznap átküldte a Magyar Közlöny szerkesztőségébe „sürgős" közzététel végett.

123 A rendeletet 119 Lásd többek között a november 21-i ülésről felvett 70. sz. jegyzőkönyv [24] és [78] napirendi pontját. Maga a „Gazdasági Főtanács" elnevezés már a november 21-i ülésen elhangzott, tehát egy nappal korábban, mint a fent idézett MKP-határozat keltezése. 120 71. sz. jegyzőkönyv 3. napirendi pont. 121 Részletesebb ismertetését lásd a fenti napirendi pont jegyzetében. 122 Ilyen javaslat nem készült. 123 A november 27-én keltezett kísérőlevélnek a miniszterelnök sajátkezű aláírásával ellátott másolata a Gazdasági Főtanács iratai között megtalálható. MOL XIX-A-10. A GF első rendeleteit, valamint a létrejöttével kapcsolatos ügyiratokat, tervezeteket tartalmazó kötet (86. doboz). 42