G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

BEVEZETÉS 7 - A Magyar Kommunista Párt javaslatai és a kormány gazdasági intézkedései 35

Bevezetés egyértelműen a kormány és a közellátási apparátus érdeme volt. A Közellátásügyi Minisztérium már úgy nyilatkozott, hogy a kukorica élelmezési célú fokozottabb felhasználásával még abban az esetben is ki lehet húzni az új aratásig, ha komoly külföldi segítség nem érkezik.

112 * A kormányprogram gazdasági része - a válság elhárítását célzó, fent ismertetett intézkedések mellett, illetve részben azokkal összhangban - több olyan feladatot is megjelölt, amely az újjáépítést, a mezőgazdasági és ipari termelés normális kereteinek megteremtését, színvonalának emelését szolgálták. Mindenekelőtt további erőfeszítések történtek a vasúti közlekedés helyreállítására, az itthon maradt mozdonyok és vasúti kocsik használható állapotba hozására. 1946. január elején fokozatosan megindult a menetrendszerű személyszállítás és egyre rendszeresebb lett a magánfelek részére teljesített teherszállítás is. Az újjáépítés szimbolikus jelentőségű eseménye volt 1946. január 20-án Budapesten a Kossuth híd ünnepélyes felavatása. Befejezéséhez közeledett a déli vasúti összekötő híd, valamint a szolnoki Tisza-híd építése. A körülményekhez képest jelentős (az igényekhez képest azonban szerény) hitelkeretet biztosítottak az iparvállalatok újraindításához szükséges költségek fedezésére. Főként a jóvátételi feladatokkal összhangban támogatták egyes üzemek helyreállítását. Ma már talán kisebb jelentőségűnek tűnhet, de akkor tízezrek szükségletét elégítette ki, egészségét és emberhez méltó életlehetőségét szolgálta a lakások helyreállításának folytatása, a városi bérházak működésének az új viszonyokhoz illeszkedő szabályozása. Az előző kormány munkáját folytatva a Tildy-kormány törekedett a kereskedelmi kapcsolatok kiépítésére, továbbfejlesztésére mindenekelőtt a környező országokkal (Lengyelország, Románia, Ausztria), de Svédországgal, Svájccal és Nagy-Britanniával is. A mezőgazdaság hosszabb távú fejlesztése érdekében intézkedéseket bocsátottak ki a szakszerű állattenyésztés elősegítésére, illetve újjászervezték az állami lótenyésztést, továbbá hitelkeretet biztosítottak a mezőgazdasági géppark kijavítására. Eredményként értékelhető az is, hogy a miniszterelnök 1946. január 23-án levéllel fordult a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnökéhez, valamint a SZEB amerikai és angol missziójának vezetőjéhez, kérve, hogy a nagyhatalmak együttesen vagy külön-külön élelmiszereket és szállítóeszközöket bocsássanak a magyar kormány rendelkezésére későbbi időpontban történő fizetés ellenében.

113 A pénzügyminiszter által kezdeményezett akció a kétségbeejtő 112 PIL 274. fond. 9/24. ő. e. Az MKP parlamenti frakciójának 1946. január 23-i üléséről felvett jegyzőkönyv. 113 MOL XIX-A-1-J-1946-VIII-676. ikt, sz. A minisztertanács először - Gerő Ernő hozzászólása nyomán - nem támogatta a kezdeményezést. Lásd a 80. sz. jegyzőkönyv 5. napirendi pontját. Az ügyet a Gazdasági Főtanács elé utalták, amely végül is egyetértett a kezdeményezéssel. Az akció, ismereteim szerint részleges sikerrel járt. Az adott viszonyok között azonban a viszonylag szerény mennyiségű élelmiszer behozatala is eredménynek számított. 40