G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

BEVEZETÉS 7 - A Magyar Kommunista Párt javaslatai és a kormány gazdasági intézkedései 35

Bevezetés illetve két-három hónapig be is töltötték. 1946. elsó' három hónapjában az állam bevételei a kiadások 14-15%-át fedezték, szemben az 1945. utolsó ne­gyedévi 7-8%-kal. Igaz, áprilistól a bevételek aránya a korábbi szintre, illet­ve még alacsonyabb színvonalra esett vissza. 1945. december 20. és 1946. ja­nuár vége között a bakjegydézsma és az adópengöbevezetése következtében az infláció üteme lényegesen mérsékló'dött, utána azonban, különösen ápri­listól, soha nem látott ütemben folytatódott. Mégis ebben az idó'szakban a bankoknál megindult valamelyes betétképzó'dés, amely az állami és magán­kiadásoknak legalább egy kis részét fedezte, illetve lehetővé vált bizonyos áru­és élelmiszerkészletek felhalmozása, ami az 1946. augusztusi pénzreform és stabilizáció megvalósításának elengedhetetlen feltétele volt. 103 Az ipari termelés - ezen belül is különösen a széntermelés - mennyiségé­nek fokozatos emelése a gazdaság élénkítése szempontjából kulcsfontosságú volt. A kormányzat rövidesen e téren is nehéz döntésekre kényszerült. A vá­lasztások eló'tti hónapok politikai indíttatású, olykor kifejezetten felelőtlen bérpolitikájával szemben mérsékelni kellett az ipari munkásság bérének emelésére irányuló törekvéseket, amelyek maguk is fokozták az inflációt, s végsó' soron mindig alulmaradtak az árakkal folytatott versenyfutásban. En­nél fontosabb volt, hogy a bérek további növekedését a teljesítmények növe­kedéséhez kapcsolták, szorgalmazták az úgynevezett akkordmunkabér mi­nél szélesebb körű bevezetését. A bányászok teljesítményét a kitermelt szén egy részének rendelkezésükre bocsátásával igyekeztek fokozni. Ugyanakkor a termelésben önhibájukból részt nem vevők, a munkafegyelmet bomlasztok ellen kemény szankciókkal (pl. a munkáslakásokból való kilakoltatással) lép­tek fel. Intézkedéseket tettek a munkahelyi vezetök tekintélyének helyreál­lítása, a termelésirányítás szakszerűbbé tétele, a szervezettség javítása ér­dekében is. 104 Az adott politikai körülmények között, a munkásságnak az üzemi bizottság útján való meglehetó'sen eró's érdekérvényesítési képessége miatt ezek a törekvések valójában csak hónapokkal késól)b éreztették hatá­sukat. 105 A városi lakosságot fenyegető' éhínség elkerülése végett 1945 decemberé­tói a közellátásügyi miniszter egymás után bocsátotta ki a legnehezebb há­borús idólire emlékeztető' rendelkezéseit. 106 December elején a napi kenyér­alapfejadagot 15 dkg-ra csökkentették (a nehéz testi munkások 25, a testi munkások 15, az irodai dolgozók és gyerekek 5 dkg pótfejadagot kaptak). 107 Kizárták a közellátásból azokat a 18-60 év közötti férfiakat és 18-45 év kö­zötti nóltet, akik nem végeztek a társadalom számára hasznos munkát (ez 103 AUSCH, 1958. 84-98 ésll4-120. 104 PIL 274. fond 4/97. ő. e. Továbbá lásd a 83. sz. jegyzőkönyv 80. napirendi pontját és a 83/g. sz. mellékletet. 105 ERDMANN-PETŐ, 1977., 42-58. 106 A kérdés áttekintését lásd: ERDMANN, 1992. 25-29. 107 110 900/1945. KM sz. rendelet, MK1945. december 14., 200. sz. 38

Next

/
Thumbnails
Contents