G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [l0] 77. Jegyzőkönyv. 1945. december 29. 372
[10] 77.1945. december 29. és átcsoportosítások folynak, amiknek következtében a szükséges minisztertanácsi előterjesztést kellő időben megtenni nem tudták. Tekintettel arra, hogy a tárcák részéről hozzá intézett kérelmeket a maga részéről is alaposnak és indokoltnak találja, [javasolja, hogy] a 2500/1945. ME számú rendelet 49. §-a alapján teendő minisztertanácsi előterjesztések az 1946. évi január hó 31. napjáig még benyújthatók legyenek, és hogy az így eszközölt kinevezéseket az érdekelt miniszterek - ahol arra éppen szükség van, a miniszterelnök antedatálva az 1946. évi január hó 31. napjáig pótlólag aláírhassa. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 14. [Gordon] Pénzügyminiszter: előterjeszti javaslatát a pénzügyőrség rangelnevezéseinek, előléptetési viszonyainak, egyenruházatának, valamint fegyverhasználati jogának módosítása tárgyában. Rákosi Mátyás államminiszter: komikusnak találja a katonai elnevezések átültetését a pénzügyőri személyzetre. [Ries] Igazságügy miniszter: kéri a javaslat levételét. [Gordon] Pénzügyminiszter: előterjesztését a napirendről leveszi. 17 Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 15. [Gordon] Pénzügyminiszter: előterjeszti javaslatát a biztosító magánvállalatok működéséhez szükséges engedély kiadásának további felfüggesztése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 18 17 A jegyzőkönyv mellett előterjesztés nem található. 18 A pénzügyminiszter 76 691/1945. V. számú előterjesztése többek között a következő indoklást tartalmazta: „Az 1924-26. években a biztosító vállalatoknak, de különösen a külföldi biztosító vállalatok belföldi fiókjainak száma Magyarországon lényegesen megnövekedett. Tekintettel arra, hogy a külföldi vállalatok nagyarányú térfoglalása az amúgy is már nagy számú hazai biztosító intézet fennállását veszélyeztette, a kormány az akkori pénzügyminiszter javaslatára az 1923: VIII. te. 6. §-ában kapott felhatalmazással élve, az 5155/1926. ME sz. rendelettel a biztosító magánvállalatok részére megalakulásukhoz, illetőleg külföldiek letelepedéséhez szükséges engedély kiadását 1928. évi június hó 30. napjáig felfüggesztette, majd ennek a felfüggesztésnek hatályát időről-időre ismét meghosszabbította. Jelenleg a 7670/1942. ME sz. rendelet értelmében 1945. évi december hó 31. napjáig áll fenn a koncessziózárlat. Ha az előreláthatólag felszámolás alá kerülő német biztosítási fiókokat figyelmen kívül hagyjuk, és számolunk az osztrák vállalatok egy részének kivonulásával, akkor is az a helyzet, hogy az ország biztosítási szükségletéhez képest túl nagy az itt működő vállalatok száma. A háború pusztításai folytán és a gazdasági helyzet súlyosbodásával ugyanis egyrészt csökkentek a biztosítási lehetőségek, aminek folytán különösen a kisebb biztosító társaságokra kevesebb biztosítás esik, másrészt a hosszabb időre kötött szerződésekben megállapított díjak nincsenek arányban a háborús drágulás folytán egyre növekvő üzemi költségekkel. Abban az esetben tehát, ha lehetőség nyílna arra, hogy új biztosító magánvállalatok alakuljanak, vagy újabb külföldi vállalatok telepedjenek le az országban, az amúgy is 377
