G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [9] 76. Jegyzőkönyv. 1945. december 22. 339
[9] 76. 1945. december 22. kitelepíteni. Kitelepülni köteles az, aki a legutolsó népszámlálási összeírás alkalmával német nemzetiségűnek vagy anyanyelvűnek vallotta magát, vagy aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, továbbá az, aki a Volksbundnak vagy valamely fegyveres német alakulatnak (SS) tagja volt. 6 A kitelepítést nem, mint büntetőszankciót fogjuk fel, hanem a német lakosság áttelepítéséről van szó. A rendelet azokat a humánus szempontokat tartja szem előtt, amelyekre nekünk figyelemmel kell lennünk. Kivételt tesz a javaslat a vegyes házasságoknál, és nem kerül kitelepítésre a vegyes házasság német tagja és a gyermekek sem. 7 Nem telepíthető' ki továbbá az sem, aki valamely demokratikus pártnak cselekvő'tagja volt. 8 Amegszorítás itt az, hogy csak ha valóban arra rászolgált, akkor mellőzhető' a kitelepítés. A mentesítendok számát 10%-ra korlátozza. 9 Az eredeti tervezettel szemben bizonyos módosításokat eszközöl. A 4. § a következőképpen hangzik. „Az áttelepülésre kötelezett személyeket minden községben lakóházankint össze kell írni, és a közös háztartásban éló' családonkint csoportosítva jegyzékbe kell foglalni. Külön névjegyzékbe kell foglalni azokat, akik az összeíráskor lakóhelyüktől távol vannak" 10 . Sokan vannak még, akik nem tartózkodnak az országban. Tehát ezek nem helyezhetők eló'nyösebb helyzetbe, mint azok, akik itt maradnak [sic!]. Külön névjegyzékbe kell foglalni azokat, akik az összeíráskor lakóhelyüktől távol vannak. Az 5. §-nál egy új pontot javasol: „Akik lakóhelyüket engedély nélkül elhagyják, vagy magukat az áttelepülési kötelezettség alól kivonják, azokat áttelepítésükig rendőrhatósági őrizetbe kell venni (internálben - lényeges kiegészítésekkel - a 2. §-ba vontak össze. A tervezet 4. §-a a kitelepítésre kötelezett személyek vagyonának zár alá vételéről és leltározásáról, valamint a büntető szankciókról szól. Az 5. és 6. § a kitelepítésre kötelezettek összeírásáról és a névjegyzékbe foglaltakkal szemben érvényesítendő korlátozásokról rendelkezik. A 7. és 8. § szó szerint megegyezik a közzétett rendelet 6. és 7. §-ával. A tervezet és a rendelet végleges szövege közötti lényeges eltérések közül megemlítendő még, hogy az előbbi következetesen a „kitelepülni köteles" kifejezést, míg utóbbi az „áttelepülni köteles" kifejezést használja. Mint látható, a jegyzőkönyvnek a belügyminiszter mondandóját rögzítő része is ez utóbbi kifejezést alkalmazza. Ebből, valamint abból a körülményből, hogy az előterjesztő miniszter nem a tervezet §-számaira, hanem a közzétett rendelet szerinti §-okra utal, arra következtethetünk, hogy a minisztertanács nem a jegyzőkönyv mellett található tervezetről, hanem annak egy újabb, átdolgozott változatáról tárgyalt. 6 A tervezet és az elfogadott rendelet 1. §-a. 7 Atervezet 2. §-a, illetve a végleges szöveg 2. § (1) bekezdése. 8 A miniszter általjavasolt mentesség a tervezetben is így szerepel. A közzétett rendelet 2. § (2) bekezdése azonban a mentességet a demokratikus pártok cselekvő tagján túl arra is kiterjeszti, aki „legalább 1940 óta tagja volt a Szakszervezeti Tanács kötelékébe tartozó valamely szakszervezetnek". Lásd ezzel kapcsolatban a miniszterelnök hozzászólását. 9 A 10%-os korlátozást a jegyzőkönyv mellett található rendelettervezet (3. § 2. bekezdés) tartalmazza, de a rendelet végleges szövegében ez nem szerepel. 10 Ennek az előírásnak- amely megegyezik a rendelet közzétett szövege 4. §-ának (1) bekezdésével - a jegyzőkönyv mellett található szövegtervezet csak az első mondatát tartalmazza (5. § 1. pont). 341
