G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

BEVEZETÉS 7 - Az ország gazdasági helyzete; javaslatok a válság elhárítására 25

Bevezetés pedig, hogy a jóvátételi szállítások értékének dollárban való megállapítása során olyan átszámítási kulcsot kényszerített a magyar félre, amely önmagában is a kötelezettségek tetemes növelését eredményezte.

78 Ugyancsak 1945 nyarától kellett fokozatosan szembenéznie a magyar kormánynak azzal, hogy a fegyveres harcok elmúlta után még továbbra is egy-másfélmilliós létszámú hadsereg ellátásáról, és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szintén tetemes működési és ellátási költségeiről kell gondoskodnia.

79 „Magyarország e pillanatban az egyetlen állam Európában - olvasható az egyik elemzésben amely a csökkent nemzeti jövedelem tetemes részét jóvátételre és a felszabadító hadsereg ellátására kénytelen fordítani."

80 A gazdasági és pénzügyi kérdéseket a béketárgyalásokra előkészítő bizottság 1946 januárjában azt javasolta, hogy nyilvánítsa ki a kormány mind a szövetséges nagyhatalmak, mind az ország közvéleménye felé, hogy Magyarországjelenlegi legyengült állapotában minden igyekezete és minden jó szándéka ellenére sem képes a fegyverszüneti egyezményen alapuló kötelezettségeinek eleget tenni, és kizárólag a maga erejéből nem képes súlyos gazdasági és pénzügyi problémáit megoldani. Kérje fel a nagyhatalmakat, hogy küldjenek ki egy bizottságot, amely a magyar kormánnyal együttműködve vizsgálja meg az ország gazdasági és pénzügyi helyzetét, és tegyen javaslatot a kormány által megteendő intézkedésekre, illetve a szükséges külföldi segítségre.

81 Mindenki azt várta és remélte, hogy a helyzeténél fogva korlátozott lehetőségekkel rendelkező Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal szemben, a novemberi szabad választások eredményeként megalakult Tildy-kormány e tekintetben eredményesebben léphet fel. Tildy Zoltán azonban már a kormányalakítást megelőző tárgyalások során biztosította Vorosilov marsallt, a SZEB elnökét, hogy Magyarország a választások után is teljesíteni fogja a fegyverszüneti szerződésben vállalt kötelezettségeit. Hitet tett e mellett a Nemzet78 Az egyezményt előkészítő tárgyalásokat ismerteti és az egyezmény szövegét közli: DMB MT. JKV. A KÖTET 464-467,525. és 537-542, illetve Szűcs, 1996. Lásd még: BALOGH-FÖLDESI, 1998. 28-37. A jóvátételi egyezmény egyik sérelmes pontja előírta, hogy késedelmes szállítás esetén havi 5%os (!) kötbért (pönálét) kell fizetni, amely már 1945 decemberére tetemes összeggel növelte az eredetileg meghatározott jóvátételi kötelezettséget. 79 Az itt állomásozó szovjet csapatok létszámáról a magyar hatóságuknak természetesen nem volt pontos adatuk. Az Országos Gazdasági Tanács hivatkozott tanulmánya 1945 végén 1 millióra tette a Magyarországon állomásozó katonák számát. Néhány hónappal későbbi források ezt 1,5 millióra becsülték. Lásd: NF MT. JKV. (1946) 80

PIL283. fond, 10/305. ő. e. OGT-tanulmány, 16. oldal. 81 MOL XIX-J-1-u Gyöngyösi János iratai, Bizottsági jelentés, 2. oldal. Ez a javaslat annál is inkább indokolt volt, mert a Szövetséges Ellenőrző' Bizottság angol és amerikai missziójának vezetői már hónapok óta szintén azzal a javaslattal bombázták a SZEB szovjet vezetőjét, Vorosilov marsallt, hogy hozzanak létre egy nemzetközi bizottságot, amely a Magyarországon végbemenő kedvezó'tlen gazdasági és pénzügyi folyamatok okait feltárja és a segítés lehetséges eszközeire javaslatot tesz. SZEB JKV. 123-125,132,143. stb., illetve Feljegyzések Gyöngyösi János külügyminiszter és Schoenfeld amerikai követ megbeszéléseiről MOL XLX-J-1-u (Gyöngyösi János miniszter iratai, 23. doboz „Amerikai" c. dosszié.). 29