G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [5] 72. Jegyzőkönyv. 1945. november 29. 195

[5] 72. 1945. november 29. ő feladata volna az expozé politikai részét, - a bevezetést és a befejezést kidolgozni. A bevezetésben megemlékezni kíván az előző Nemzetgyűlés és kormány munkásságáról, meg kíván emlékezni a választásról, ki akarja fejezni, hogy itt egy teljes jogú Nemzetgyűlés van, amely a legfontosabb kérdésekben is jogosított dönteni. Erre azért van szükség, hogy az illetékesség kérdése ne vetődhessen fel. Egy tökéletesen tiszta választás hozta létre a kormányt, és az ország jelentős tömegei szavaztak, és az ily módon létrejött Nemzetgyűlés mindenre jogosult, még közjogi és alkotmányjogi kérdések eldöntésére is. A befejezésben ki akarja emelni a leglényegesebb aktuális kérdéseket, és [az] infláció elleni küzdelmet, a közellátási problémákat, a központi állami hatalom megszilárdítására irányuló törekvéseit. Ez utóbbihoz tartozik a rend és fegyelem, nemcsak a munka területén, hanem az állami élet mindennemű megnyilvánulásában. Szót kíván emelni a reakció elleni küzdelem kérdésében. Le akarja szögezni minden félreértést elkerülhető módon, hogy a kormány a földreform kérdését véglegesnek tekinti és semmiféle változtatásra nem hajlandó. Ezek a kérdések azok, amelyeket ki akar emelni. Akormány és a Nemzetgyűlés kétségtelenül komoly nehézségek előtt áll, de ezeket le fogjuk küzdeni és megvetjük a jobb jövő alapjait. Ha lesz ideje, a mai napon még megkísérli, hogy írásba foglalja a politikai részt és azt a Nemzetgyűlés előtt, pénteken még ismerteti a kormánnyal.

4 Kéri, hogy a minisztertanács vegye tudomásul mostani bejelentését és azt, hogy a beszámoló a minisztertanács jóváhagyásával készült el. Ismételten hangsúlyozza, hogy ragaszkodik a társminiszterek programjához, és módosítást kizárólag ott eszközölt, ahol az általános pénzügyi program nem lett volna összeegyeztethető. Szakasits államminiszter: kéri a miniszterelnököt, hogy külpolitikai nyilatkozatairól is tájékoztatást adjon. [Tildy] Miniszterelnök: ebben a részben változatlanul az előző kormány álláspontjára helyezkedik. Főtörekvése megszilárdítani a Szovjetunióval való baráti viszonyunkat és megköszönni az Egyesült Államok azon gestióját, amely a követküldéssel megnyilvánult.

5 A szomszéd államokkal kapcsolatos viszonyban Jugoszláviával teljesen szilárd és kifogástalan helyzetben vagyunk,

6 Romániával szemben úgy lehet kifejezni, hogy 50%-os a viszonyunk és bizonyos fenntartást kell kifejeznie.

7 Meg van győződve Groza jó szándé4 Nincs arra vonatkozó adat, hogy pénteken a Nemzetgyűlés ülése előtt ismét összeült volna a kormány. 5 Az Egyesült Államok külügyminisztere 1945. szeptember 21-én jelentette be a külügyminiszterek londoni konferenciáján, hogy kormánya - megfelelő biztosítékok esetén - elismeri Magyarország kormányát és felveszi vele a diplomáciai kapcsolatot. Az erre vonatkozó jegyzéket Schoenfeld amerikai ügyvivő másnap adta át Gyöngyösi János külügyminiszternek. Arthur Schoenfeldet november 10-én nevezték ki budapesti követté és meghatalmazott miniszterré. Az Egyesült Államok Tildy Zoltán kormányát szinte megalakulása pillanatában, 1945. november 15-én, elismerte. Lásd: SIPOS-VIDA, 1987., BALOGH, 1988. 59-65., és DMB MT. JKV. B KÖTET, 258. 6 A magyar-jugoszláv kapcsolatokról lásd: FÖGLEIN, 1996. és A. SAJTI, 2002. 196