G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

BEVEZETÉS 7 - A kormány megalakulása és összetétele 8

Bevezetés sok zátonyra futása után valamennyi párt saját vezetőségével kívánta megvitatni a kialakult helyzetet. November 12-én a Kisgazdapárt vezetői kompromisszumos javaslattal álltak elő. A Belügyminisztériumot kettéosztották volna Belügyminisztériumra és Belbiztonsági Minisztériumra. Az előbbi intézte volna a közigazgatás ügyeit, az utóbbi feladata a rendőrség felügyelete és a belbiztonság ügyeivel kapcsolatos feladatkör lett volna. Javasolták továbbá, hogy Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád ne miniszterelnök-helyettesként, hanem tárca nélküli miniszterként vegyen részt a kormányban. A miniszterelnök-helyettesi tisztség létesítését elfogadhatatlannak tartották. Egyúttal - az 50-50%-os arány fenntartása érdekében - bejelentették igényüket egy kisgazdapárti politikus által betöltendő tárca nélküli miniszteri tisztség létesítésére is. Közben a szociáldemokraták is felelevenítették igényüket a belügyi tárcára.

34 Amikor a tárgyalások megfenekleni látszottak a Szovjetunió magyarországi képviselői ismét közvetlen beavatkozásra szánták el magukat. Egyrészt Vorosilov arra bíztatta Rákosit, hogy tartson ki álláspontja mellett. Még a tárgyalásokon képviselendő érvrendszert is kidolgozta számára. Ez többek között tartalmazta azt a vélekedést, hogy bár a Kommunista Párt a szavazatoknak csak 17%-át kapta meg, a rájuk szavazó tömeg „fajlagos politikai súlya sokkal nagyobb ennél", továbbá hogy a miniszterelnök-helyettesi tisztséget elfoglaló exponált munkáspárti vezetők bevonása révén a kormány tekintélye növekedni fog. Végül hangsúlyozta, hogy „azokat a körülményeket, amelyek között lehetőséget kaptunk az ország kiszakítására a háborúból, nem szabad elfelejtenünk. Minden Szovjetunióval kapcsolatos kötelezettségünknek maradéktalanul eleget kell tennünk. Ezért a magyar kormányban megfelelő módon képviselt munkáspártok jelentik a garanciát a Szovjetunió számára, hogy ezeket a kötelezettségeket teljesíti az ország."

35 Ez világos beszéd volt: Tildy Zoltán és más kisgazdapárti vezetők hiába bizonygatták minden egyes alkalommal lojalitásukat és a Szovjetunió érdekeinek figyelembevételére, a jóvátételi kötelezettségek teljesítésére vonatkozó elkötelezettségüket, a Szovjetunió azt a biztosítékot, amelyre neki hosszabb távú szándékai eléréséhez szüksége volt, csak a munkáspártoktól, mindenekelőtt a Magyar Kommunista Párttól kaphatta meg. A Szovjetunió képviselőinek közvetlen beavatkozása azonban nem merült ki az MKP-nak adott utasításban. A kisgazdapárti vezetőket közvetlenül is igyekeztek álláspontjuk elfogadására bírni, miközben titoktartást kértek tőlük. November 12-én este Puskin szovjet követ Nagy Ferenccel

36 tárgyalt, 34 A tárgyalások részletesebb ismertetését lásd: BALOGH, 1975.108-109., STRASSENREITER, 2004. 64-82., VIDA, 1976.121., VIDA, 1996. 82. 35 VIDA, 1996.89. 36

Nagy Ferenc (1903-1979) földműves, kisgazdapárti politikus. 1924-tól vett részt a Nagyatádi Szabó István által vezetett kisgazdapárt munkájában. 1930-ban egyik kezdeményezője volt a mozgalom újjászervezésének, a Független Kisgazdapárt létrehozásának, amelynek megalakulásától főtitkára, 1945-tol pedig országos elnöke lett. 1939-ben országgyűlési képviselővé választot17