G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
BEVEZETÉS 7 - A kormány megalakulása és összetétele 8
Bevezetés tán 8 miniszterelnökké jelölésében, és ezzel együtt a miniszterelnöki tisztségnek a Kisgazdapárt részére juttatásában már ekkor valamennyi párt egyetértett. Ellentételezésként szintén már ekkor felmerült Rákosi Mátyásnak 9 és Szakasits Árpádnak 10 , az MKP, illetve az SZDP főtitkárának bevonása az új kormányba államminiszterként. Nem volt azonban egyetértés egyes tárcák, mindenekelőtt a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium a Közellátásügyi Minisztérium és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium jövőbeni birtoklását illetően. A belügyminiszteri tisztséget mind a négy párt magának követelte, bár a Nemzeti Parasztpárt hamar belátta, hogy nincs esélye e tárca megszerzésére. A Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt azonban folyamatosan hangoztatta igényét. A pénzügyi tárcáért az FKGP és az MKP, a közoktatásügyi tárcáért az SZDP és az NPP versengett. 11 Kormány elnöke. 1945. november végén, mint tekintélyes közéleti személyiséget, beválasztották a Nemzetgyűlésbe. 1947-ben a Magyar Függetlenségi Párt listáján lett országgyűlési képviselő, mandátumától azonban - a párt többi képviselőjéhez hasonlóan - törvénytelenül megfosztották. 8 Tildy Zoltán (1889-1961) református lelkész, hírlapíró, kisgazdapárti politikus. A Független Kisgazdapárt alapító tagja, 1930-tól ügyvezető alelnöke, 1943-tól ügyvezető elnöke, 1945. augusztus 20-tól pártvezére. 1936-tól 1944-ig országgyűlési képviselő, 1945. április 2-től az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, 1945. november 4-től 1947. augusztus 31-éig nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő. 1945. november 15. - 1946. február 1. között Magyarország miniszterelnöke. 1946. február 1-től 1948. augusztus 3-ig köztársasági elnök. Ekkor veje, Csornoky Viktor koncepciós hazaárulási pere miatt lemondásra kényszerült. 1948-1956 között házi őrizetben tartották. 1956-ban a Nagy Imre kormány államminisztere. Kezdeményezte az FKgP újjászervezését. 1957ben letartóztatták, majd a Nagy Imre-per negyedrendű vádlottjaként hat év börtönre ítélték. 1959-ben a börtönbüntetés végrehajtását felfüggesztették. 9 Rákosi Mátyás (1892-1971) magántisztviselő, kommunista politikus. 1910-tól a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja, majd 1918 novemberétől a KMP tagja. A Tanácsköztársaság idején különböző vezető tisztségeket töltött be. Az 1920-as években a Kommunista Internacionálé megbízottjaként, majd vezető tisztségviselőjeként szervezte Európa országaiban a kommunista mozgalmat. 1925-ben, mint a KMP KB tagját és magyarországi titkárságának vezetőjét letartóztatták és börtönbüntetésre ítélték. 1940-ben a Szovjetunióba távozhatott. Az emigrációból 1944 decemberében tért haza. Beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. 1945. február 24-tŐl 1948. június 13-ig az MKP, majd 1956. július 18-ig az MDP Központi Vezetőségének főtitkára, illetve első titkára. 1945. november 15-től 1949. szeptember 5-ig államminiszter, miniszterelnök-helyettes 1949-1952 között miniszterelnök-helyettes, 1952-től 1953-ig miniszterelnök. 1956. július 18-án minden párttisztségéről lemondatták. Gyógykezelés címén a Szovjetunióba távozott. 1957-ben Magyarországon megfosztották parlamenti mandátumától, 1962-ben kizárták a pártból. Száműzetéséből többé nem térhetett haza. 10 Szakasits Árpád (1888-1965) kőfaragó munkás, újságíró, szociáldemokrata politikus. 1938tól a Szociáldemokrata Párt főtitkára. Az antifasiszta népfrontpolitika és a KMP-vei való együttműködés híve volt. 1945-től parlamenti képviselő. 1945. november 15-től 1948. augusztus 5-ig államminiszter, miniszterelnök-helyettes. Az SZDP főtitkáraként 1945-1948 között az MKP-val való szoros együttműködés híve volt, egyetértett a pártfúzió ellenzőinek a pártból való eltávolításával. 1948. júniusától az egyesült párt (MDP) elnöke, a KV és a PB tagja. 1948. augusztus 3tól 1949. augusztus 23-ig köztársasági elnök, ezt követően 1950. május 8-ig az Elnöki Tanács elnöke. 1950. április 24-én letartóztatták, majd hamis vádak alapján életfogytiglani fegyházra ítélték. 1956 nyarán szabadságát visszanyerte és rehabilitálták. 1958-tól ismét országgyűlési képviselő és az Elnöki Tanács tagja, majd 1959-től az MSZMP KB tagja lett. 11 BALOGH, 1975. 94., STRASSENREITER, 2004. 37-47., PÁRTKÖZI ÉRT., 124-131. 10
