Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

1309. július 3—július 19. 11 128. [1309.] július 3. (d. III. Iulii) Filip (de Cingulo) magister, az erdélyi káptalan helyettes megbízottja korábbi kérdéseit (127. sz.) azzal az írásos beadvánnyal egészíti ki (Filip de Sardinea) auditor előtt, hogy (Olczna-i Stephan, Gobolinus és Blauus Nikolaus) comesek, Buda-i táborozásuk idején, a Peste-i mezőn nyilvánosan hűséget esküdtek Ottónak, mint Magyarország királyának. Feljegyzés az erdélyi káptalan és a szász dékánságok perének 1309. január 8. és július 3. közötti jegyzőkönyvében (98. sz.), Vatikáni kt, Cod. lat. 4013, fol. 16—44. • Közlés: LegEccl III. 105. — MonVatHung 1/2, p. 233. — Ub I. 274. — DIR C, veacul XIV, vol. I. 138 (román fordításban). • Regeszta: AOkl II. 686. sz. 129. [1309.] július 3. (d. III. Iulii) Vagnolus (de Meuania), Bertoldnak a hét (szász) káptalan, azaz a szebeni (de Cibinio), Spring-i, Kyzd-i, Kozd-i, Crizd-i, nagy- és kisküküllői (de maiori et minori Kukullu) káptalan megbízottjának helyettese, írásban válaszol az erdélyi káptalan megbízottja Sanctus (kanonok) helyettetésnek: Filip (de Cingulo) magisternek beadványa (128. sz.) kiegészítéseként (Filip de Sardinea) auditor előtt tett ama állítására, miszerint Gombolinus és Nikolaus comesek, a szász közösség (universitas) ispánjai hűséget esküdtek Ottónak, mint magyar királynak. Feljegyzés az erdélyi káptalan és a szász dékánságok perének 1309. január 8. és július 3. közötti jegyzőkönyvében (98. sz.), Vatikáni kt, Cod. lat. 4013, fol. 16—44. • Közlés: LegEccl III. 106. — MonVatHung 1/2, p. 234—235. — Ub I. 275—276. — DIR C, veacul XIV, vol. I. 139—140 (román fordításban). • Regeszta: Fabritius 16. — AOkl II. 687. sz. 130. [1309.] július 3. (d. III. Iulii) Vagnolus (de Meuania), Bertoldnak, a hét (szász) káptalan, azaz a Sebus-i, Spreng-i, Kizd-i, Kozd-i, Cris-i, nagy- és kisküküllői (de maiori et minori Kukulo) káptalan megbízottjának helyettese, Filip (de Sardinea) auditor előtt válaszol az erdélyi káptalan megbízottja: Sanctus (kanonok) helyettesének: Filip (de Cingulo) magisternek ama keresetére (118. sz.), miszerint Bertold (dékán) budai súlyú 1000 márka finom ezüstöt fizessen az [1308] februárjában a Szt. Mihály-egyház elleni fegyveres támadással az erdélyi káptalannak okozott károkért. Minthogy az ügyet már az apostoli székre fellebbezték, alacsonyabb fokú bíróság, a felek egyikének kérésére, annak menetébe már nem avatkozhat be, és az ügy nem két különböző, hanem egyetlen fórumon döntendő el. Feljegyzés az erdélyi káptalan és a szász dékánságok perének 1309. január 8. és július 3. közötti jegyzőkönyvében (98. sz.), Vatikáni kt, Cod. lat. 4013, fragmentum inter fol. 45 et 46. • Közlés: LegEccl III. 120—121. — MonVatHung 1/2, p. 255. — Ub I. 290—291. — DIR C, veacul XIV, vol. I. 158—159 (román fordításban). • Regeszta: Fabritius 16—17. — AOkl II. 688. sz. 131. [1309.] július 19. (sab. a. Iacobi) László erdélyi vajda és Zounuk-i ispán írásban biztosítja — Éliás dékánkanonok útján — az erdélyi káptalant, hogy fia postulatusságának ürügyén többé nem gátolja a püspökválasztást, de a püspökség birtokait csak abban az esetben adja vissza, ha Péter fráter Ágoston-rendi szerzetest, vagy pedig Benedek frátert a (budai) szigeten lévő domonkos rendház perjeljét, illetve más hívét választják meg. Említés István fráter gyulafehérvári Ágoston-rendi perjel, valamint Bertold kezdi dékán 1309. szeptember 164 oklevelében (149. sz.), illetve a Benedek erdélyi püspök választásával kapcsolatos 1308—1310. évi per jegyző-