Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

hogy az nem az ő Rengerkerh nevű birtokukhoz, hanem a káptalan Bozd nevű jószágához tartozott és tartozik. Ha az említett személyek közül valaki e föld miatt valamikor újrakezdené a pereskedést a káptalan ellen, patvarkodóként Rengerkerh-i részének a káptalan tulajdonába adásával bűnhődjék. A vitás területtel kapcsolatosan esetleg utólag előkerülő bármilyen okleveleiket előre is érvényteleneknek nyilvánítják. — Méltóságsor: [Bertrand bíboros prépost, Lászjló olvasó-, [Fülöp éneklő-, P]éter őrkanonok magisterek. — Hátlapján közel egykorú írással: Super particula térre inter possessionem Bozd et Rengerkerh. Eredeti, alul chirografált hártyán, melynek függőpecsétje a méltóságsor nagyobbik részével együtt leszakadt, DL 30634. • Regeszta: AOkl XXIII. 94. sz. 1030. [1339. ?] február 24. (Cuius, f. IV. a. Oculi) Miklós comes, Cuius vármegye ispánja, két szolgabírájával együtt bizonyítja, hogy Oculi vasárnap előtti szerdán Zoat-i Gál, Miklós és János előttük vállalták, miszerint kezesüket: Berecket tizenötödnapra előállítják Domokossal szemben. — Hátlapján azonos írással: Pro Gallo, Iohanne et Nicolao de Zoat contra Dominicum super statutione Brictii in quindenis. Eredeti, papírszeletkén, hátlapján három befüggesztett gyűrűspecsét maradványaival, Teleki cs mvhelyi lt: DL 74436. Keltezése azzal valószínűsíthető, hogy ebben az esztendőben volt Albert fia: Miklós Kolozs vármegye ispánja (AOkl XXIII. 78. sz.), a szöveg írása pedig a vármegye 1340. november 25. előttié keltezett oklevelét kiállító kéztől származónak látszik (DL 74434). • Közlés: TelOkl I. 51 (1334. körűire keltezve). — DIR C, veacul XIV, vol. III. 317 (román fordításban, 1334-re keltezve). 1031. 1339. február 26. (f. VI. a. Oculi) Az erdélyi egyház káptalana I. Károly királynak. 1339. január 5-i parancsára (1020. sz.) Forro-i Mihály királyi ember, Miklós magister Clus-i főesperes káptalani tanúbizonyság jelenlétében, február 24-én (f. IV. a. Oculi) az alábbi módon állapította meg Gombocz birtok határait: Prima videlicet meta incipit a parte ville Ozd in quodam ascensu iuxta fluvium Ozdpataka nominatum, ubi est una meta antiqua et alia de novo est erecta. Et abhinc ascendit ad aliam metam antiquam, iuxta quam similiter una nova meta est erecta, quas duas metas antiquas Nicolaus filius Lucachii, nobilis de Chyekelaka, commetaneus predicte possessionis Gombocz ibi personaliter astando suas esse et ad silvam Bwkös pertinere, Martinus vero filius... similiter commetaneus personaliter astando easdem duas metas antiquas suas esse et ad possessionem Ozd pertinere mutuoque inter se altercando asseruissent, nullo tamen contradictionis obstaculo ipsi magistro Bacho obviassent. Deinde ascendit versus meridiem et pervenit ad unum magnum Bercz, ubi est una meta antiqua et alia iuxta earn de novo erecta, ubi incipit tenere metas cum nobilibus de Swlye. Deinde transit per eundem Bercz versus plagam occidentalem et in eodem Bercz est una meta antiqua et alia iuxta earn de novo est erecta, quarum una distinguit nobilibus de Swlye, alia vero possessioni Gombocz. Deinde per eundem Bercz transit ad duas metas antiquas, iuxta quas tertia de novo est erecta, quarum una distinguit nobilibus de Swlye, alia nobilibus de Sancto Benedicto et tertia possessioni Gombocz predicte. Hic incipiuntur distinctiones possessionum Zentbenedek, Swlye et Gombocz. Abhinc transit per eundem Bercz versus partem orientalem et pervenit ad unum monticulum, ubi est una meta antiqua et alia iuxta earn de novo erecta, quarum una separat possessioni ZenthBenedek et alia possessioni Gombocz. Et dehinc per ipsum Bercz tendit... ubi sunt due mete antique,