Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

vocatum et de eodem exeundo ostendisset ipse Stephanus unum dumum spinosum pro meta asserendo. Abhinc in prato prenotato versus Yvren eundo ostendisset iterum unam metam terream et intrasset in Gekenesheer dictum et transeundo ipsum, venit in fluvium Nogheer sicut Stephanus dixisset, possessionibus Zuna, Tywys et Yvren distingentem et ibi circa ipsum fluvium Nogheer ostendisset ipse Stephanus iterum unam metam terream et ibi terminatur. Amikor a vajdai ember megkérdezte a szomszédokat, hogy igaznak tudják-e az István által mutatott határvonalat, Vinchlo fia: Vyd, Pangarach fia: János és mások azt felelték, hogy ők nem tudják, de a felek jobban ismerik a határt, mint ők (se nescire allegassent, sed eomodo dixissent, quod partes ipse eorum metas melius scirent, quam ipsi). Miután a kiküldött a vitás területet hat márkára értékelte, október l-re (ad III. d. Mich. arch.) mindkét felet megidézte a vajda elé. — Hátlapján azonos kézzel: Magnifico viro dominó Thome woyuode Transsilvano et comiti de Zonuk pro Stephano filio Laurentii de Tywys contra Demetrium filium Dionisii de Zuna citatoria ad tertiam diem festi beati Michaelis archangeli proxime nunc venturi. Eredeti, papíron, rongált állapotban, hátlapján kerek zárópecsét nyomával, DL 31086. 1009. 1338. szeptember 1. (f. III. p. quind. Assumpt. virg.) Az erdélyi egyház káptalana privilégiumába foglalva átírja I. Károly király 1338. augusztus 6-i (1006. sz.) és augusztus 1-ji pátens oklevelét (1004. sz.), melyeket Hunthpaznan nemzetségbeli Ferenc fia: Pagan (d) István magister famulusa: Péter deák mutatott be előtte. — Méltóságsor: Domokos prépost, Santus éneklő-, Tamás őrkanonok, Pál magister Karazna-i főesperes, dékánkanonok. — Hátlapján közel egykorú írással: Privilégium super possessionibus Wlues et Rona. Super confirmatione litterarum regalium et reambulatio ac statutio. Eredeti, hártyán, függőpecsétje elveszett, Wesselényi cs bp-i lt: DL 105439. 1010. [1338. szeptember 20. előtt] A magyarországi püspökök névtelen és keltezetlen levélben panaszolják el XII. Benedek pápának I. Károly királytól elszenvedett sérelmeiket és azok orvoslásához közbelépését kérik. A panaszlók szerint az uralkodó a főpapok halála után az elhunyt családi birtokait, várait, egyéb szerzett javait is magának foglaltatja el, a megürült egyházi méltóságokat hosszú ideig nem tölti be, hanem javaikat ő hasznosítja, a betöltésért nagy összegeket követel, a beiktatást világi személyekkel végezteti, a főpapi méltóságokat 23 év óta a kánoni választás mellőzésével önkényesen tölti be, a főpapokat jövedelmüket meghaladó katonai kiadásokkal terheli, mert fegyvereseik élén évente többször is táborba szólítja őket, az érsekektől minden év elején 200, a püspököktől pedig 50 márka ajándékot hajt be, egyes birtokaikat minden jogcím nélkül a királyi várakhoz foglaltatja és jobbágyaikat azokban dolgoztatja, egyházi személyeket, kiváltságaik ellenére, világi bíróságokra idéztet, nem tart országgyűléseket, nem hallgatja meg tanácsaikat és figyelembe sem veszi az eléje terjesztett panaszokat, még a templomokat is kifosztatja és rettegésben tartja mind az egyháziakat, mind pedig a világiakat egyaránt. Egykorú másolat regisztrumbejegyzés alakjában, Vatikáni lt. • Közlés: Raynaldus: Annales VI. 126—127 (kivonatosan). — CDHung VIII/4. 321—324. — Fraknói: Oki I. 1—4. — Fraknói I. 161—165 (magyar fordítás-