Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

Ái az erdélyi káptalan 1396. február 4-i oklevelében, ZsOkl I. 4249. sz. DL 2995. • Közlés AOkm III. 263. — Ub I. 474—475. — DIR C, veacul XIV, vol. III. 375—376 (román fordításban). • Regeszta: CDHung XI. 471. 885. 1336. március 22. (f. VI. a. Ramispalmarum) Az erdélyi egyház káptalana bizonyítja, hogy Tolmach-i Corrard fia: Nikolaus comes a Sile és Meduis nevű örökjogú birtokaiért cserébe kapott Selk székben lévő Peturfolua és Ripafolua nevű birtokát hitbér és jegyajándék címén átengedte feleségének: néhai Turusco-i Elleus alvajda leánya: Erzsébetnek. — Méltóságsor: Domokos prépost, Santus éneklő-, Tamás őrkanonok, Miklós magister Hunad-i főesperes dékánkanonok. — Hátlapján közel egykorú rájegyzés: Super possessionibus Peterfolw et Repafolwa. Eredeti, hártyán, függőpecsétje kiszakadt, DL 29121. • Közlés: Ub I. 473^174. — DIR C, veacul XIV, vol. III. 374—375 (román fordításban). 886. 1336. március 25. (Wyssegrad, in Annunt. virg.) I. Károly király az erdélyi kamara ispánságát, melynek hatásköre Fehér (Albensi), Hunad, Torda, Nagy- és Kisküküllő (de Kykulleu maiori et minori), Belső-Szolnok (de Zonuk interiori), Dobaka és Kolus vármegyére terjed ki, az esztergomi érseknek járó tizedekkel együtt bérbe adja egy esztendőre idősebb Endre magisternek általa veretett garasokban és forintokban fizetendő ezer márkáért. A bérlő köteles a firenzei (Florencie) mintájára, de annál súlyosabb aranyforintot, az elmúlt évben a budai polgárok által vert garasok mintájára garasokat és kisebb dénárokat veretni az esztergomi érsek és a tárnokmester embereinek a kamaraispán által fizetett ellenőrzése mellett az egész ország számára pontosan előírt, egységes súlyban. A pénzverés, az új arany-, ezüst- és rézbányák nyitása, a portális adó kivetése, hiteleshelyi közreműködéssel, a kamarai személyzet ügyeiben való bíráskodás szintén a kamaraispán hatáskörébe tartozik. A bérletet a kamaraispán hónapokra elosztva, áprilistól-májustól fogva részletekben fizetheti, de a következő január l-ig (ad d. Strennarum) a teljes összegről el kell számolnia. Ugyanakkor nyilatkozhat arról, hogy a bérletet a következő évre is meg akarja-e tartani vagy sem. Eredeti, nedvességtől rongált hártyán, hátlapján rányomott pecsét helyével, Primási lt, Archivum saeculare, lad. B.nr. 125 (DF24814I). • Közlés: TTár 1911. 12—15 (Szekfü Gy.). — MonEcclStrig III. 278—281. — DIR C, veacul XIV, vol. III. 377—381 (román fordításban). — Lederer: Szöveggyűjt. I. 346—350 (magyar fordításban).— Bertényi: Szöveggyűjt. 415—418 (magyar fordításban). • Regeszta: Hóman: Gazdaságpolitika 260. 887. 1336. április 3. (III. Non. Április) I. Károly király Nagy (magnus) Péter Kuluswar-i villicus-nak vagy bírónak és a szintén ottani Tamás hospesnek valamennyi Kuluswar-i hospes nevében előterjesztett kérésére átírja és kiváltságlevél alakjában kiadja, valamint új pecsétjével megerősíti saját 1331. július 11-i oklevelét (711. sz.) a város kiváltságairól. —Az oklevél Tatamér fehérvári (Albensis) prépost, királyi alkancellár keze által kelt. — Méltóságsor: Chanad esztergomi, László fráter kalocsai érsek, királyi kancellár, Miklós győri, László pécsi, András erdélyi, László Zagrab-i, András Warad-i, Rodolph fráter Wac-i, Miklós egri, Jakab Chanad-i, Mesko Wesprim-i püspök, királynéi kancellár, a boszniai és a szerémi püspöki szék betöltetlen, Vid fráter nyitrai és Pál fráter nándorfehérvári (Albensi de Nándor) püspök; Drugeth Villermus nádor és a kunok bírája, Demeter tárnokmester,