Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

Eredeti, szakadozott, csonka hártyán, függőpecsétje leszakadt, DL 31071. Az évi keltezés és a méltóságsor ki­egészítését az azonos napon kelt, ép oklevél (704. sz.) teszi lehetővé. • Regeszta: Ub I. 442 (május 24-re kel­tezve). — DIR C, veacul XIV, vol. III. 15 (május 24-re keltezve). 706. 1331. június 8. (in Varadino, III. d. oct. Corp. Chr.) Pál comes országbíró bizonyít­ja, hogy amikor a király a Külső-Szolnok vármegyében (in cottu de Zolnuk exteriori) fek­vő Zarwod birtokot Bereck fia: János magister Zilag-i ispánnal királyi jószágként magának visszafoglaltatta, ennek Hegun fia: László fiai: János és Miklós ellenmondottak. Amikor azonban az ítélőszékén folyó hosszú pereskedés során Hegun fia: László fiai IV. Béla ki­rály privilégiumának (CDTrans I. 183. sz.), az egri káptalan és a váradhegyfoki Szt. István­konvent vallatólevelének felmutatásával bizonyították, hogy Zarwod régtől fogva az ő örök­jogú birtokuk, a király elállt a további pereskedéstől, és felhatalmazta őt arra, hogy Zarwodot örök tulajdonukként visszaítélje nevezett László fiainak, amit ő most meg is tett. Minthogy azonban autentikus pecsétje jelenleg nincsen nála, ezt az ítéletét gyűrűspecsétje alatt kiállí­tott pátensébe foglalja. ígéri azonban, hogy erről privilégiumot is fog kiállítani számukra. Ái Nagymartom Pál országbíró 1331. szeptember 15-i oklevelében (720. sz.), melynek kéziratos szövege Cornides Dánielnek 1771-ben az eredetiről készített másolatában ismeretes, Diplomatarium II. 134—135, OSZK Kézirat­tára, FolLat 2220. sz. • Közlés: CDHung VIII/3. 566—568. — DIR C, veacul XIV, vol. III. 15—16 (román fordításban). 707. [1331.] június 15. (in Viti et Modesti mart.) János Dobuca-i ispán, szolgabíráival: Jánossal és Coplon-nal együtt, bizonyítja, hogy ifjabb Vos Miklós a Bungarth-i István meg­öléséért az előző oklevelükben reá kiszabott egy márkát nem fizethette ki Manyk-i András­nak, mert az a határnapon nem jelent meg és nem is képviseltette magát. — Hátlapján azonos kézzel: De solutione unius marce pro Nicolao dicto Vos contra Andreám [de] Manyk. Eredeti, hártyán, hátlapján két be függesztett pecsét töredékeivel, Wass cs lt (DF 252737). Keltezése azon alap­szik, hogy noha Mórici Márton fia: János a dobokai ispánságot az 1321 és 1334 közötti időszakban viselte (Engel: Archontológia I. 246), Chep János és Coplen egyidejű szolgabíróságáról jelenleg csupán 1331-ből is­meretes adat (Kádár—Tagányi VII. 296). • Közlés: DIR C, veacul XIV, vol. III. 16, 565, 613 (román fordítás­ban is, hasonmással). 708. 1331. június 20. és november 25. között (f. V. a. Nat. Ioh. bapt. — in quind. Mart. ep.) Kimutatás az erdélyi káptalan bevételeiről és azoknak az illetékesek közötti szétosztásáról. Tekintettel e forrás különleges érdekességére és a korábbi közlés nehezen elérhető voltára, e töredéknek uv-lámpa segítségével történt összeolvasása után, regesztázás helyett a teljes latin szöveget adjuk az alábbiakban, lényegében Barabás Samu olvasatában: — A töredék szövege: Notandum, quod anno Domini M.C[CC.XXX.] primo [...magister] Adrianus decanus exactor collecte [re]gal[is nostre presenta]vit nobis in specie scilicet Santo cantori [et... archidiacono? magistris] et Nicola[o] Nigro magistris nomine dominorum de capitulo sedis Sebus quadraginta marcas denariorum pro tempore currentium, lottonem cum triginta sex computando. De quibus quia nec tertia nec due portiones cedunt, facta est divisio ad viginti personas dominorum et quilibet in divisione habuit duas marcas ad rationem predictam.

Next

/
Thumbnails
Contents