Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

ló Székely (Siculus) Péter bárhol és bárkinél található javait kutassák fel és azokból semmit el nem rejtve, hiánytalanul adják e levelét felmutató Beke nevű udvari tárnoka kezébe. Eredeti, hártyaszeletkén, hátlapján gyűrűspecsét töredékével, Kállay cs lt: DL 50815. • Közlés: SzOkl III. 11 — 12. • Regeszta: KálLt I. 268. sz. — DIR C, veacul XIV, vol. II. 182. — AOkl X. 164. sz. 559. 1326. május 3. (Torda, in Inv. cr.) Tamás erdélyi vajda és Zonuk-i ispán bizonyítja, hogy miután Eynuch fia: Wos (d) Miklós comes kérte tőle Doboka vármegyében fekvő Scenthgothart, Chege, Scentyuan és Ziluas nevű birtokai határának bejárását, határjeleinek megújítását és ő emiatt írt az erdélyi káptalannak (554. sz.), hogy küldje ki tanúbizonyságát, akinek jelenlétében megbízottja: Márton fia: János Mouruch-i nemes, mostani Doboka-i ispán végezze el a határjárást, az erdélyrészi nemesek és egyéb rendű-rangú emberek részére Tordán 1326. május 3-án (in Inv. cr.) tartott közgyűlésén Emuch fia: Miklós comes bemutatta a káptalan 1326. április 25-i jelentését (556. sz.) a határjárás elvégzéséről. 0 az abban leírt határokat, az ítélőszékén résztvevő nemesi ülnökökkel együtt jóváhagyta és megerősítette. A Zek-i hospeseknek a Zenasay nevű határrésszel kapcsolatos tiltakozását viszont, a közgyűlésen megjelent összes nemes egyetértésével, érvénytelennek nyilvánította, mivel azok az idézésre nem jelentek meg, képviselőt sem küldtek, hogy megindokolják ellentmondásukat. Eredeti, hártyán, függőpecsét zsinórjával, Wass cs lt (DF 252700). — Ái (705. sz.) az erdélyi káptalan 1331. május 17-i oklevelében (DL 31071). — Említés a kolozsmonostori konvent Lépes Loránd alvajdához 1424 után intézett jelentésében (DL 28720). • Közlés: HOkl 196—199. — Ub I. 402—403. — DIR C, veacul XIV, vol. II. 182—183 (román fordításban). • Regeszta: AOkl X. 175. sz. 560. 1326. május 11. (in Penth.) Szt. István első vértanú váradhegyfoki (de promontorio Waradiensi) monostorának prépostja: Jakab és konventje előtt Turuzkov-i Elleus volt erdélyi alvajda fiai: István, Akus és Gergely magisterek az erdélyi részekből, hogy szabadulhassanak a Tamás erdélyi vajda által bizonyos tettükért bírói úton reájuk kirótt bírságtól (gravamine), a Byhor vármegyében, a Körös (Crisius) folyó mellett fekvő Geres nevű örökjogú birtokukat, melyben Jakab apostol tiszteletére emelt kőtemplom áll, szavatosság vállalása mellett, 150 márka finom ezüstért örök áron eladják nemzetségbeli rokonuknak: Mykchnek (m), Szlavónia bánjának és utódainak, akit serviense: Adorján fia: Jakab Chan-i nemes képvisel a Zagrab-i káptalan ügyvédvalló levele alapján. Eredeti, hártyán, függőpecsét zsinórjával, DL 2360. • Közlés: AOkm II. 243—244. — DIR C, veacul XIV, vol. II. 183—184 (román fordításban). • Regeszta: AOkl X. 191. sz. 561. 1326. május 14. (II. Id. Maii) I. Károly király új, autentikus pecsétje alatt kiállított privilegiális oklevélben megerősíti a hűtlenül ellene lázadt Tamás fiaihoz: Kopoz-hoz és Beke-hez csatlakozott, velük együtt gyilkoló, égető, pusztító Lothar fiai: Jakab, Pál, János és atyjukfia: László fia: László Feyrtou nevű Zobouch vármegyei elkobzott birtokának Guthkeled nemzetségbeli Bathur-i Bereck fiai: János, András budai prépost, Lőrinc és Miklós magisterek javára tett korábbi adományát, valamint a váradi káptalan jelentését beiktatá-