Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

539. 1325. október 14. (Avinione, II. Id. Octobris) XXII. János pápa az ausztriai Cevedale-i Boian Paul fia: Woliricus (W. Pauli Boiani de Civitate Austrie) gyulafehérvári kanonoknak (canonico Transilvanensi Albevile) — korábbi javadalmai megtartása mellett — megüresedő erdélyi kanonoki javadalmat és tisztséget adományoz. Eredeti, regisztrumbejegyzés. Vatikáni lt. • Közlés: Theiner: MonHung I. 504. — DIR C, veacul XIV, vol. II. 166 (román fordításban). • Regeszta: Mollat VI. 23570. sz. — AOkl IX. 470. sz. 540. 1325. október 14. (Avinione, II. Id. Octobris) XXII. János pápa utasítja a gradói (Gradensi) pátriárkát, az aquileai (Aquilegensis) dékánt és a Varad-i püspököt, hogy az auszt­riai Cevedale-i Boian Paul fia: Woliricus [gyulafehérvári kanonokot (canonico Transilvanensi Albevile) iktassák be a neki adományozott erdélyi javadalomba. Aquilejai és Cevedale-i javadalmait megtarthatja. Eredeti, regisztrumbejegyzés. Vatikáni lt. • Közlés: Theiner: MonHung I. 504. — DIR C, veacul XIV, vol. II. 166 (román fordításban). • Regeszta: Mollat VI. 23570. sz. — AOkl IX. 471. sz. 541. 1325. október 20. (dom. p. Luce ev.) Az erdélyi egyház káptalana a felszabadított (manumissa) Neste asszony, valamint gyermekei: János, László, Mihály és [Agatha] részé­re, szabadságuk biztosítása érdekében átírja Romanus, székelyvásárhelyi (de Novo Foro Siculorum) plébánosnak, Benedek magister Thylegd-i főesperes volt alesperesének 1323. július 5-én kelt, függőpecsétes oklevelét (463. sz.), melyet Jakab, a Haraztkerek-i és a Karanka-i plébános mutatott be előtte. — Méltóságsor: Miklós prépost, Santus éneklő-, Tamás őrkanonok, Pál Vgacha-i főesperes dékánkanonok. Eredeti, regisztrumbejegyzés, hártyán, rongált állapotban, az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277256). • Közlés: Sz 117/1983. 1134 (Györffy Gy.). • Regeszta: ErdKLt 1025. sz. (jegyzetben, 1324-re keltezve). — AOkl IX. 488. sz. 542. 1325. október 27. (VI. Kai. Novembris) I. Károly király bizonyítja, hogy a fiúutód nélkül elhunyt Gald-i Benedek fia: Domokos comesnek a hűtlen lázadók leverésében és az ország békéjének helyreállításában tanúsított odaadásáért és vére ontásáért annak Vyfalu nevű (in cttu Albensi Transilvanie) örökjogú jószágát, mely a Morus folyó mellett, András vajda birtokának nyugat felőli szomszédságában fekszik, báróinak és főpapjainak egyetér­tésével, az elhunyt leányainak: Anych, Klára és Erzsébet asszonynak adományozta, és abba Tamás erdélyi vajdával, Zolnok-i ispánnal már be is vezettette őket, tekintet nélkül az ap­juk többi birtokaiból nekik járó leánynegyedre, hogy azt ne leánynegyedként, hanem örök­lés és adomány címén birtokolhassák, és rokonaik ne válthassák vissza tőlük. — Az okle­vél András magister fehérvári (Albensis) prépost, alkancellár keze által kelt. — Méltóságsor: Boleszláv esztergomi érsek és örökös ispán, László fráter kalocsai érsek és királyi kancel­lár; János nyitrai, Benedek Chanad-i, Miklós győri, György szerémi (de Sancto Irineo), László pécsi, Péter boszniai, Ivánka Warad-i, András erdélyi, Henrik Byzprim-i püspök és királynéi kancellár, Chanad egri püspök; Fülöp nádor, Zepes-i és Uywar-i ispán, a kunok bírája, Demeter tárnokmester, Bach-i és Trinchin-i ispán, Sándor comes országbíró, Mi-

Next

/
Thumbnails
Contents