Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

1319. december 21—1320. február 16. 145 lós comes hozzájárulásával — rokona: Iwahun magister Torda-i ispán helyett örökre átengedi Semyen fia: Mihály fiainak: Kylian-nak, Simonnak, Salamonnak, Istvánnak, Miklósnak, Mihálynak, Jánosnak és Lászlónak nevezett Kylian elfogása, Tusun/Thusun, Thumb/ Thomb és Moruchaza/Mouruchhaza nevű falujuk kifosztása és az ennek során Iwahun magister által nekik okozott 500 márkányi káruk jóvátételeként. Palathka Gyog/Gyogh-i Miklós fia: Corrardustól, az országlakók ítélete alapján és atyjafiai (fratrum): András vajda és Boryu (d) Miklós belegyezésével, bírság fejében került a vajda kezébe, majd végleges birtokába, minthogy Corrardus e birtokot a kiszabott időpontig nem váltotta vissza magának. Dowsa vajda Semyen fia: Mihály fiaival szemben szavatosságot vállal. Tartalmi ái Váradjai Péter erdélyi alvajda 1347. november 22-i és Lackfi István erdélyi vajda 1348. május 12-i oklevelében, Teleki cs mvhelyi lt: DL 73655 és 73657. • Regeszta: AOkl V. 643. sz. 344. 1319. december 21. (sub castro Kukulleu, in Thome ap.) Dausa erdélyi vajda és Zonuk-i ispán jóváhagyólag írásba foglalja az Endus fia: György és Zunga (d) Péter között a Chamakuz nevű két vásárolt birtokért folyó perben személyes párviadal helyett fogott bírák segítségével létrejött megállapodást. Ái a váradi káptalan 1320. március 14-i oklevelében (AOkl V. 723-724. sz.), Barabás Samu gyűjteménye (DF 247878), Sztoyka cs lt (DF 275875). • Regeszta: AOkl V. 645. sz. 345. [1320. január 13. előtt] Péter Zonico-i főesperes, erdélyi kanonok, (Benedek) erdélyi püspök megbízottja bemutatja Rufinus de Civinio pápai nunciusnak és tizedszedőnek (Gentilis fráter) bíboros, legátus 1310. december 15-i (179. sz.) és 1311. szeptember 12-i elismervényét (190. sz.) az erdélyi püspök által neki kifizetett összegekről, valamint Hambocto pozsonyi polgár nyugtáját (194. sz.) az erdélyi püspök által a bíboros legátus ellátására lerótt összegről. Közel egykorú másolatok a Rufinus de Civinio elszámolását tartalmazó papírfüzetben. Vatikáni lt, Cam. Ap. Collect. Nr. 183, Rationes collectoriae in Hungária, Nr. 183, fol. 26. • Közlés: MonVatHung 1/2. 467. — DIR C, veacul XIV, vol. I. 258—259 (román fordításban). 346. 1320. január 13. Rufinus de Civinio pápai nuncius és tizedszedő bizonyítja, hogy Budai Mihálytól, a domonkosok budai Szt. Miklós-kolostorának szerzetesétől az erdélyi püspök és egyháza részéről átvett budai súlyú 43 márka ezüstöt (Gentilis) bíboros pozsonyi megbízottjával: Hambotto-val való elszámolásra és Velencébe való továbbításra. Noha ez az ezüst nem volt budai finomságú, mégis ilyenként vette át Mihály szerzetestől, mert félt, hogy az erdélyi püspök bekövetkezett halálával másként ez a pénz elvész. Eredeti, papírfüzet. Vatikáni lt, Cam. Ap. Collect. Nr. 183, Rationes collectoriae in Hungária, Nr. 183, fol. 26. • Közlés: MonVatHung 1/2. 466—467. — DIR C, veacul XIV, vol. I. 257—258 (román fordításban). 347. 1320. február 16. (in quind. Purif. virg.) Az erdélyi egyház káptalana a Kezdy-i székelyek közül való Opor fia: János fia: Istvánnak, Miklós, Demeter és Péter nevű testve-