Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

hadjáratára egyébként 1318 júliusában került sor. (Engel: i. m., Sz 122/1988. 124 [154. sz. jegyzet], 135. — Kristó: Háborúk 56.) • Közlés: AOkm I. 621 (1321 körűire keltezve). — DIR C, veacul XIV, vol. I. 301 (román fordításban, 1318-ra keltezve). • Regeszta: KálLt I. 137. sz. (132l-re keltezve). — AOkl V. 202. sz. (1318-ra keltezve). 304. 1318. augusztus 9. (V. Id. Augusti) I. Károly király udvara jegyzőjének (notarii aule nostre): Miklós fia: Gál magisternek és általa Gergely nevű testvérének adományozza, gyermekségétől fogva jegyzői hivatalában és más ügyekben nyújtott hűséges szolgálatai jutalmaként, valamint a Moys fia: Moys által neki és rokonának: Myke fia: Gergelynek ménesük eltulajdonításával, továbbá birtokuk elpusztításával okozott 600 márkát meghaladó kára jóvátételeként, a Moys-tól hűtlensége miatt elkobzott birtokok közül a Doboka vármegyei Buza-t, melyben Szt. György tiszteletére emelt kőtemplom és vásár van, továbbá Nuzal és Look birtokot, végül a Kolus vármegyei Budateleky jószágot, melyben Szűz Máriának szentelt templom áll, valamint az ezekhez tartozó egyéb falvakat. Az oklevél a hűtlenség büntetéséről és a hűség jutalmáról szólva, alábbi módon beszéli el a lázadó Moys fia: Moys erdélyi viselt dolgait, Miklós vajda feletti győzelmét, Valkó vára ostromát és várnagyának elfogását, majd Dausa vajda általi legyőzettetését: Cum virtus premio et fidelitas remunerationis beneficio nullatenus carere debeat, nichilominus malefactorum insolentia per condignam regalis sententie vindictam debet edomari. Proinde ad universorum tam presentium, quam futurorum notitiam volumus pervenire, quod cum Moys filius Moys a via fidelitatis nobis et sacre corone observande divertendo, inflatus spiritu superbie, non attendens, quod qui resistere naturali dominó moliuntur, manifeste videntur divinis dispositionibus obviare, dampnabili presumptione contra nostram maiestatem insurgendo, associata sibi infidelium nostrorum caterva, in iniuriam nostri regiminis et preiudicium regalis dignitatis dolosis machinationibus suis utpote turbator pacis, amatőr scismatis discordie et dissensionis matériám in partibus Transsilvanis seminasset, nostrorumque fidelium possessiones et bona devastando, rapiendo et desolando, vicibus continuatis, iniurias infinitas irrogasset specialiter in eo, quod cum Nicolaum wayuodam dilectum et fídelem nostrum ad easdem partes Transsilvanas per ipsum Moys perturbatas, ut in persona nostra pacis tranquillitatem inibi reformaret, misissemus, idem Moys eidem insurgendo ipsum fraudulenter debellavit et recepto spolio non modico de partibus illis aufugavit et insignum huiusmodi victorie sue infidelitatis de rebus fidelium nostrorum ibidem ablatis et vexilla aliis sociis suis, specialiter Kopoz filio Thome socero suo, in obprobrium nostre regié maiestatis destinavit. Item secundo sub castrum nostrum Wolko dictum ex abrupto irruens, castellanum nostrum de eodem castro Wolko, Kenéz nomine, captivavit, quem adhuc detinet carceri mancipatum. Item tertio cum nos Dausa wayuodam dilectum et fidelem nostrum pro reformatione pacis ad easdem partes Transsilvanas misissemus, predictus Moys, mala malis accumulare desiderans et consuete infidelitatis ac innate nequitie tramitem non reliquens, malignis persuasionibus suis associata seu allecta sibi multitudine infidelium nostrorum, eidem Dausa wayuode temeraria presumptione se obposuit, ubi idem wayuoda, cum aliis fidelibus nostris, viriliter dimicando, provisione divina victoriam obtinuit et triumphum laudabile reportavit, et sic eiusdem Moys presumptuosa feritate ac superbia contrita penitus et deiecta. Nos qui ad vindictam malefactorum et extollenda iustorum preconia gladii accepimus a dominó potestatem, huiusmodi iniurias et atroces offensas ipsius