Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár II. 1301–1339 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 40. Budapest, 2004)

OKLEVÉLKIVONATOK (1-1059. sz.)

kat is, Jakow fiaival és Pál bán fiaival együtt, haladéktalanul küldjenek hozzá Medyes-re minél tisztességesebb öltözetben és készülettel (quanto honestius et decentius). — Hátlapján azonos kézzel: Proximis suis karissimis Ladizlao et Donch, Nicolao et Francisco magistris. Eredeti, hártyán, hátlapján zárópecsét nyomával, Vécsey cs sárközújlaki lt (DF 254217). Hiányzó évi keltezése 1315-re teendő, mert Medgyesi Miklós ennek az évnek a nyarán nyerte el a vajdai méltóságot, amit csak a következő esztendőben viselt (Engel: Archontológia I. 11) és a szövegben említett rokonai szintén a XIV. század elején éltek (Wertner: Megjegyzések EM 18/1901. 349. — Karácsonyi: Jegyzék 108—109). • Közlés: ÁUO XII. 207 (1277 körűire keltezve). — DIR C, veacul XIV, vol. I. 238—239 (1315—1318-ra keltezve, román fordításban). — Makkai—Mezey: Levelek 238 (1315—1339-re keltezve, magyar fordításban). • Regeszta: AOkl IV. 141. sz. 245. 1315. augusztus 11. (III. Yd. Augusti) I. Károly király a Hatzak vidéki (in cttu de Hatzak) Brythonia/Brethonia birtokot, melyet Dan és Ztonizlov kenézek hatalmasul elfoglaltak, visszaadja István fia: Miklós Hatzak-i villicus-nak, miután Szt. Mihály arkangyal erdélyi egyháza káptalanának 1315. június 29-i jelentéséből (236. sz.) Lelez-i György comes vizsgálata alapján meggyőződött, hogy az valóban a panaszos örökjogú birtoka. —Az oklevél János magister fehérvári (Albensis) prépost, alkancellár, Kukullu-i főesperes keze által kelt. Eredeti, hártyán, függőpecsét töredékével, Thorotzkay cs lt (DF 257866). • Közlés: HunyadmÉvk 11/1900. 78—79. — DIR C, veacul XIV, vol. I. 239—240, 409, 439 (román fordításban is, hasonmással). • Regeszta: DocVal 50—53. — ThLt 7. sz. — AOkl IV. 142. sz. 246. 1315. augusztus 12. (II. Yd. Augusti) I. Károly király hűséges szász híveinek: Ecul-i Andreasnak, Mosna-i Konc fia: Péternek és Herbordus-nak a maguk és a Medyes-i, Selk-i és Berethalm-i szászok közösségének nevében előterjesztett kérésére — Domokos nádorral, Miklós erdélyi vajdával, Benedek Chanad-i püspökkel, Kompold fia: Péter magisterrel, valamint más hűséges báróival és nemeseivel való megtárgyalás után — visszaállítja azt a korábbi állapotot, miszerint Medyes, Selk, Berethalm és vidékük szász közösségeit katonáskodás és a királynak járó földbér és census fizetése tekintetében pontosan ugyanazon kiváltságok illetik meg, mint amilyenekkel a régi szent királyok egykor a szebeni (de Cybinio) szászok közösségeit felruházták. Ezeket a szabadságokat a kérelmezők régi időktől fogva mindaddig élvezték, míg a korábbi László vajda erőszakkal külön nem választotta őket a szebeniektől, majd pedig az ő ugyancsak László nevű fia szintén vajdaként mostanáig, kiváltságuk ellenére hatalma alatt elnyomva nem tartotta őket, és meg nem akadályozta jogaik érvényesítését. Sérelmes helyzetük orvoslásaként tehát a kérelmező szász közösségeket újra egyesíti a szebenvidékiekkel, és kinyilvánítja, hogy azok minden kiváltsága, szabadsága őket is teljes mértékben megilleti. —Az oklevél János magister fehérvári (Albensis) prépost, alkancellár és Kukullu-i főesperes keze által kelt. Eredeti, hártyán, függőpecsétje hiányzik, Medgyes város és szász ev. egyházközségének lt (DF 285581). • Közlés: VerArch 12/1875. 262—263 (kihagyással). — Transilvania 4/1871. 118 (Moldovanu, St.). — Hurmuzaki 1/1. 575—576. — Ub I. 315-316. — DIR C, veacul XIV, vol. I. 410—411 (román fordításban). • Károly Róbert emlékezete 108—109 (magyar fordításban). • Regeszta: Salzer 659. — AOkl IV. 143. sz.