Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár VIII. (1421) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 39. Budapest, 2003)

ahonnan a nádor a pert a felek akaratából jelen vízkereszt nyolcadára halasztotta. Itt István Miklós jelenlétében bemutatta Zs. Budán, 1420. jún. 17-én kelt oklevelét, amely szerint, amikor István Miklóssal az apjuktól: néhai Jánostól reájuk háramlóit birtokjogokról osztályt akart tenni, akkor Miklóst megidéztette a királyi jelenlét elé, majd a per a megadott határidőről quibusdam litium processibus pertransiti a királyi különös jelenlét előtt folyt és e György-nap nyolcadára halasztódott. - Ekkor István nevében királyi ügyvédvalló levéllel András Koppanmonostra-i apát Miklósnak válaszolva kifejtette István perindítását s a perben iudicium et iustitiam postulasset impertiri. Ezt hallván Bachka-i Miklós személyesen előadta, hogy István diák ugyan magát János fiának és az ő testvérének állítván, annak minden javában osztályt kíván tenni, mégis miután szüleinek rajta kívül más fia nincsen, István nevű testvért pedig nem ismer, ezért ő nem tartozik Istvánnak birtokrészeket átadni. - Ezzel szemben István ügyvédje válaszképpen előadta, hogy arról, miszerint Miklós és István egy apától és anyától származnak és arról, miszerint ők fratres carnales lennének édesanyjuk, rokonaik, szomszédaik, határosaik és egész Szlavónia per formám proclamate congregationis összehívott nemességének tanúságtételét István kész elfogadni. Mivel pedig Miklós dominam matrem suam fere triginta annis a sua conservatione et tuitione cum omnibus rebus et bonis suis se sequestrando nesciretur quo ducto consilio, quasi sibi indignantem in possessione Razynakerezthur solitariam fecisse residentiam azért, hogy rajta kívül mást ne ismerjen el gyermekének, s így ne kelljen birtokrészeket átadnia Istvánnak, mindezért tehát a fenti tanúvallomások eredményének magát alávetni készen áll. - Ennek érdekében szükségessé vált királyi és (káptalani) ember kiküldése, ezért a király megparancsolta a csázmai káptalannak, hogy mindkét peres fél részére küldje ki tanúbizonyságát, akiknek jelenlétében a királyi ember a mindkét fél által kért vizsgálatot Razynakerezthur birtokra Mihály-nap 8. napján (okt. 6.) hajtsa végre, ahol primo ab eisdem consangvineis, proximis et cognatis dempta prescripta domina matre dicti Nicolai demumque a vicinis et commetaneis, necnon totius regni Sclauonie predicti nobilibus ad fidem eorum Deo debitam fidelitatemque sibi et suo sacro dyademati conservandam odio favore et amore partium postergatis Deum et eius iustitiam habendo pre oculis absque scrupulo cuiuslibet iudicii falsitatis tacto vivifiée crucis ligno prestandi de eo, utrum idem Stephanus cum prefato Nicolao de Bochka ex uno patre et una matre essent geniti et propagati, exeoque fratres existèrent carnales aut prelibati parentes dicti Nicolai neminem alium prêter eundem Nicolaum filium habuissent et sic nulla portio prelibato Stephano de dictis eiusdem iuribus modo divisionario cedere deberet, scilicet inquireret et experiretur meram plenissiman atque omnimodam veritatem, majd Mihály-nap nyolcadára tegyenek jelentést. - Ez oklevél bemutatása után István bemutatott a bíróságnak két oklevelet: az egyik Eberhard zágrábi püspök, főkancellár 1411. szept. 10-i oklevele (ZsO III. 920), amelynek értelmében Istvánnak jogában áll bármely általa választott főpappal felszenteltetnie magát, míg a másik oklevél Ozora-i Pipo 1412. febr. 25-i (ZsO III. 1797) levele, amelyben Pipo kéri János pécsi püspököt, hogy István számára egy kanonokságot adományozzon; majd előadta, hogy mindkét oklevélben őt Miklós testvérének mondják, vagyis ezek igazolják testvéri kapcsolatukat. A nádor a fentiek alapján Istvánt elismeri Miklós törvényes testvéréül, s az apjuktól reájuk szállott birtokokból ZenthKozmademyen kilenc, Razynakerezthur tizennégy, Felsewydek tizenegy,