Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár VIII. (1421) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 39. Budapest, 2003)

ELŐSZÓ A Zsigmondkori oklevéltár előző, VII. kötetével lezárult egy szakasz a kutatócsoport életében. A Mályusz Elemér által összegyűjtött, illetve mások révén kiegészített kézirat a Magyar Országos Levéltár vállalt feladatának megfelelően napvilágot látott. (Erre nézve a III. és az V-VII. kötetek előszava tartalmazza az eredeti elképzeléstől való eltéréseket, illetve azok indokait.) A jelen, VIII. kötettel az oklevéltár új szakaszhoz érkezett. Az 142l-es év elkészítésekor további apró, de fontos változtatások születtek a „Mályuszi IV. kötet (1421-1430)" készítésével kapcsolatban. 1. A kötet elején található A felhasznált levéltári források című rész hasonlóképpen a Könyvészetiforrások és rövidítések összeállításhoz csak a kötetben előforduló levéltári, könyvészeti forrásokat és rövidítéseket közli. 2. Az oklevéltárban megtalálható a Magyar Országos Levéltár középkori adatbázisában szereplő valamennyi 1421-ben kiadott, legyen az egymagában álló eredeti, átírt vagy másolat, illetve ezek kombinációjában ránk maradt oklevélszöveg. Összesen két nem magyar vonatkozású oklevelet hagytunk ki a kötetből: DF 241464 és DF 290389. így elmondható, hogy az oklevéltár tartalmazza az összes ez évből fellelhető oklevelet. 3. A kötetben szereplő oklevelek közül nem egy teljes szöveggel kapott helyet. Ennek oka az volt, hogy olyan egyedülálló jogesetet vagy kancelláriai gyakorlattól elütő szöveget tartalmaztak, amelynek kivonatos formában való közlésével fontos részek veszhettek volna el a kutatás számára. Ugyancsak - az előző kötethez hasonlóan - teljes szövegükkel szerepelnek a missilis-ék is. 4. A VII. kötet megjelenésekor még úgy terveztük, hogy a VIII. kötet is két évet (1421— 1422) fog felölelni, mégis az 142l-es év tördelt korrektúrája alapján látszott, hogy a két év egy kötetben kezelhetetlenné válnék. Az oklevéltár terjedelme a fentebbi két változtatás miatt - habár tartalom szempontjából az oklevelek száma a korábbi évekéhez képest csökkent - megnövekedett. így a jelen VIII. kötet csak az 1421-es, míg a IX. kötet majd az 1422-es évet tartalmazza. Mivel a két év egy kötetnek készült, ezért a két éven belüli utalásokat nem szüntettük meg, hanem a VIII. kötetben már szerepelnek a IX. kötet tételszámai. 5. Az oklevéltár jelen és elkövetkezendő köteteiből elmaradnak a magyar forint külföldi említései. Ennek egyik oka az, hogy Mályusz Elemér ezek gyűjtését 1420 végéig végezte el, másik pedig az, hogy a külföldi kiadások felkutatása ma a kutatócsoport számára elérhetetlen feladatot jelentenek. 6. Az oklevéltár nem tartalmazza a Dalmáciára, illetve a dalmáciai egyházmegyékre vonatkozó okleveleket sem, mivel e területet Velence 1420 végére teljesen az ellenőrzése alá vonta és ezzel a magyar korona számára hosszú időre elvesztek. (így egyébként a fentebb már idézett DF 290389-es számú oklevél és az e területre készült forráskiadványok közlései maradtak ki. Ez alól kivétel, ha az oklevélnek mégis van magyar vonatkozása.) 7. Az oklevelek kiadásánál az előző kötetekhez képest még két jelentősebb újítás van: a királyi privilégiumok méltóságsoraiban szereplő személyek is szerepelnek a kivonatok végén. A közié-