Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár VIII. (1421) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 39. Budapest, 2003)

portionem possessionarie dicti Iwachyni iuridice spectantem örök joggal és visszavonhatatlanul Ilko-nak és általa örököseinek adják, azzal a feltétellel, hogy ha Ilkonak nem lenne utóda, akkor e részbirtokok rájuk, Miklósra és fiára: Istvánra, meg örököseikre szállnak vissza. A csázmai káptalan 1479. febr. 6-i okl.-ből, amelyet Mátyás király 1478. dec. 29-i parancsára állított ki a sekrestyéjében lévő eredeti alapján. Az oklevél függőpecséttel megerősített chirographum volt. DL 103831. (Csánki-hagyaték, előtte Batthyány cs. körmendi lt.) 93 Febr. 12. Róma. V. Márton pápa megparancsolja az Alet-i püspöknek, a titeli prépostnak és a bácsi főesperesnek, hogy a Szalánkeméni Bálint fia: Péter halálával megürült pécsi egyházmegyei erdődi Szent István-plébániaegyházat adják át Erdődi Benedeknek, figyelmen kívül hagyva, hogy azt Szalánkeméni Mihály fia: Miklós jogtalanul birtokolja, és hogy a titeli egyházban Benedeknek kanonokijavadalma van. - Lukcsics I. 329, reg. (Reg. Lat. vol. 214 fol. 141.) 94 Febr. 13. (in nostra civitate Lythomericz, f. V. a. Valentini) Zs. Chobankafalwa-i alias Rymalaza-i néhai Pál fia: István hü szolgálataira való tekintettel, presertim in presenti regno nostro Bohemie pridem unacum aliis nostris fidelibus gentibus nationis Hungarice in castro nostro Pragensi pro tuitione et custodia eiusdem castri per nos derelictis ipsum castrum ab hostium et specialium inimicorum nostrorum, puta viklephistarum Pragensium Deo et hominibus exosorum hostilibus invasionibus viriliter et strennue defendendo, et pro nostra maiestate tute conservando, nec parcendo etiam rebus suis et persone, sed se et sua pro nostri regii honoris exaltatione formidabilibus et imminentibus periculis exponere non formidando szolgált neki és a szent koronának, ezért Istvánnak és általa fráter patruelis-einek: Chobankafalwa-i néhai Domokos fiainak: Bertalannak, Jánosnak, Pálnak, Balázsnak, Péternek, Tamásnak, Miklósnak, Jakabnak és Györgynek Chobankafalwa másképp Rymalaza Gömör megyei, Dyznos másképp Hódos birtokot, továbbá egy Hodos-i másképp Kysarl-i birtokrészt Borsod megyében adományoz, amelyeken saját és osztályos testvéreinek ősei régtől fogva laknak. Ezen felül neki adományozza condivisionalis frátereinek, az állítólag magtalanul meghalt Hodos-i Synka fiainak: Márknak, Mathyusnak, Simonnak és Jánosnak Hodos-i birtokrészeit, valamint azt a Borsod megyei Wyfalu-i birtokrészt, amely korábban Márké és testvéreié volt. Mindezeket pedig azok haszonvételeivel, tartozékaival, müveit és nem müveit szántóival, rétjeivel, kaszálóival, erdeivel, berkeivel, malmaival, szőleivel, vizeivel, vízfolyásaival és minden más, bármely néven nevezett hasznával egyetemben denuo et de novo nove nostre donationis titulo et omni eo iure, quo eedem nostre rite incumbunt collationi ac omne ius nostrum regium, quod eisdem et toto vei in parte haberemus, örök joggal és visszavonhatatlanul Istvánnak és általa említett atyafiainak adományozza. - A szöveg élén jobb felől és az egykori pecsét alatt: Commissio propria domini regis. Hártyán, alul pecsét darabkái. Esztergomi prímási lt., Ipolyi-gyüjt. 65. (DF 248927.) 95 Febr. 13. (Bude, 32. die oct. epiph.) Zs. emlékezetül adja, hogy Zenthyacab-i Repas György nem jelent meg különös jelenlétén Alsolyndua-i István bán özvegye: Klára meg fiai: István, László és Pál, meg ugyané bán fia: János özvegye és fia: Miklós (proc. Pál diák a kapornaki konvent levelével) ellenében, az ő halasztó- és a zalai