Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár VIII. (1421) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 39. Budapest, 2003)

agitur aut dicti officiales sed idem capitulum in nostram vei palatini seu alterius iudicis eorum ordinariorum presentiam per querulantes legittime evocentur, ex parte cuius meri iuris et iustitie ac omnimodi satisfactionis impendetur conplementum, prout iuris indebitis expediret, máshogy cselekedni ne merjenek. A levelet elolvasása után vissza kell adni. Papíron, szöveg alatt papírfelzetes titkospecséttel. Esztergomi káptalan mit. 38-2-6. (DF 238602.) A hátlapon: Capituli Strigoniensis. - Bakács: Pest m. 1388, reg. - Átírta az esztergomi káptalan 1701. február 13-1 hiteles másolatában. Uo. 38-9-21, pag. 15. (DF 236981.) 840 Aug. 3. (in nostra civitate Albaregali, in inv. corp. Stephani) Zs. az egri káptalanhoz. Másik levelével Zomolya-i János fia: Imre hűséges szolgálataiért a Borsod megyei Felsezomolya birtokon lévő birtokrészt, amelyet felmenői és ő is békésen birtokoltak, neki és fráter patruelis-einek, Zomolya-i György fiainak: Györgynek és Istvánnak, meg András fiainak: Tamásnak, Jánosnak és Albertnek, valamint örököseiknek adta új adományul. Mivel a mondottak be akarnak menni a birtokrészbe, ezért megparancsolja a káptalannak, hogy küldje ki tanúbizonyságát, akinek a jelenlétében a királyi emberek egyike vezesse be őket a birtokrészbe és iktassa azt új adomány címén részükre. Az esetleges ellentmondókat idézzék jelenléte elé és ugyanoda küldjék a jelentést is. Kijelölt királyi emberek: Nicolaus de Posog, Iacobus de eadem, Iacobus de Watha, Blasius de Abran. Az egri káptalan 1421. szept. 15-i privilégiumában: 979. Egri káptalan mit. 17-3-1-4. (DF 210553.) Átírta az egri káptalan 1788. szept. 27-én. Uo. 17-3-1-3. (DF 210551.)- Sugár: Borsodi oki. 239/398, reg. * Aug. 3. Az aradi káptalan oklevele. - Juhász: Aradi reg. 23/215. - Helyes kelte: aug. 5. Lásd 846. 841 Aug. 4. (f. II. p. ad vinc. Petri) A csázmai káptalan emlékezetül adja, hogy megjelent előttük Ebres-i Tamás, a zágrábi püspökség vicarius in temporalibus-a és bemutatta nekik Zs. Crisii 1408. febr. 25-én, nagyobb pecsétje alatt kelt pátensét, amely szerint Zs. előtt Konzka-i Domokos fia: László személyesen - a maga és fia: László meg leánya: Elska puella nevében levél nélkül, de szavatossággal - egyfelől, másfelől Konzka-i Domokos fia: Miklós özvegye személyesen - a maga meg leányai: Margit, Ilko, Dorottya és Vera (nob.) nevében szintén levél nélkül, de szavatossággal megjelentek és László a következő bevallást tette: ő Körös és Várasd megyében kezén lévő minden birtokának és birtokrészének harmadrészét a mondott leányoknak adja addig, amíg nagykorúak lesznek és ritu Romano törvényes házasságot nem kötnek. Továbbá meghatározzák és szankcionálják azok birtoklásának és visszaadásának módját. Miután az oklevelet megtekintették, azt szóról szóra átírják és pátens formában megerősítik. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. HDA Doc. med. varia 184. (DF 218678.) 842 Aug. 4. (die quarta Augusti) Miklós leleszi prépost György erdélyi püspök ügyvédjének: Miklós mester erdélyi prebendatus kanonoknak, valamint Paloch-i Máté és Imre egri egyházmegyei báróknak kérésére mint a pápai bulla végrehajtója elmenvén a bullában is megemlített Scerednye faluba, átírja V. Márton pápa Rómában, 1421. máj. 2-án kelt bulláját (475). Aug. 2-án megállapította, hogy a faluban beszedett tizedeket és a plébánia tizedét eddig senki sem szedte be, azt a rector pro usu et