Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

44. 1946. augusztus 5. egyetem bölcsészettudományi karán a „Társadalomelmélet" elnevezésű tanszékre egyetemi nyilvános rendes tanár[rá való] kinevezése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

28 [38] 34 [Zentai államtitkár] Honvédelmi miniszter [h.] előterjeszti javaslatát a címzetes rendfokozat eltörlése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

29 [39] 35 [Molnár] Népjóléti miniszter előterjeszti javaslatát a [mező]gazdasági munkavállalók betegség, valamint öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításának átmeneti szüneteltetése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

30 28 Az előterjesztés jelentette, hogy a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészettudományi karán — dr. Dékány István egyetemi nyilvános rendes tanár nyugalomba vonulása után — megüresedett társadalomelméleti tanszékre dr. Csécsy Imre, dr. Hilscher Rezső és dr. Szálai Sándor pályázott. Az egyetem tanácsa első helyn dr. Szálai Sándort, második helyen dr. Csécsy Imrét jelölte. Ezzel egyetértve javasolta dr. Szálai Sándor kinevezését. Dr. Szálai Sándor (1912-1983) egyetemi tanulmányait Lipcsében (1930), Frankfurtban (1931-1932) és Zürichben (1933-1935) végezte. 1932-1933-ban a frankfurti Institut für Sozialforschung asszisztense. Frankfurtban és Zürichben a Volkshochscule és az Arbeiter-Hochschule előadója volt. Zürichben 1934-1935-ben a filozófiai intézet szemináriumát vezette. Doktori diplomáját a zürichi egyetemen szerezte meg. 1939-1944-ben Budapesten a Szociáldemokrata Párt Munkásakadémiáján tartott előadásokat. Később a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Közgazdaságtudományi Egyetem szociológiai tanszékének tanára volt. 29 A 415 665/1946.H.M.III. sz., még Tombor Jenő honvédelmi miniszter neve alatt benyújtott előterjesztés előadta, hogy a korábbi rendszer idején a magasabb rendfokozat elérésére alkalmas tényleges honvédeket, a rendszeresített létszám megkötöttsége miatt nem lehetett előléptetni, ezért többször a nyugállományba helyezés után — az anyagi előnyök biztosítása nélkül — csak a magasabb rendfokozat címét adományozták számukra. Minthogy ezt az antiszociális eljárást az új hadseregben nem akarták követni a honvédelm miniszter 28 218/1945.eln. sz. körrendeletével eltörölte a címzetes rendfokozatot és megengedte, hogy a már nyugállományban volt honvéd legénységi egyének (főtörzsőrmestertől lefelé) a címzetes rendfokozatot valóságosként viseljék és ennek megfelelő nyugellátásban részesüljenek. Ennek a körrendeletnek a minisztertanácsi megerősítését és valóságos érvénybeléptetését kérte a miniszter. Hangsúlyozta, hogy mindössze 74 ilyen címzetes rendfokozatú nyugállományú legénységi egyénről volt szó, akiknek a magasabb összegű nyugellátása nem jelentett különösebb megterhelést az államháztartás számára. Külön megemlítette, hogy ez az intézkedés nem vonatkozhat a címzetes rendfokozatú tisztekre. 30 Előzményéről lásd a 42.(125. sz. jegyzőkönyv 30. napirendi pontját. A 43 372/1946.N.M.II.főoszt. sz. előterjesztés rámutatott arra, hogy a mezőgazdasági munkavállalók társadalombiztosításának átmeneti rendezéséről szóló 6180/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. augusztus 14.) végrehajtása az érdekelt munkaadókat és biztosítást ellátó intézeteket egyaránt súlytotta és az adminisztráció a bevételek jelentős hányadát emésztette fel, azaz csökkentette a biztosításra szolgáló fedezetet. A népjóléti miniszter — szakértőkkel folytatott tanácskozások alapján — a földadó alá eső ingatlanok birtokosaira a birtokukban volt ingatlanok kataszteri tiszta jövedelme arányában kivetett 1091