Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

66. 1946. november 15. Minisztertanács Himmler Mártának miniszteri osztálytanácsossá leendő kinevezéséhez hozzájárult.

14 21 Vallás- és közoktatásügyi miniszter [képviseletében Nagy M. államtitkár] a pótjegyzéken szereplő előterjesztését a levéltárügy rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában kellő előkészítés hiányában a napirendről leveszi. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette.

15 22 Vallás- és közoktatásügyi miniszter [képviseletében Nagy M. államtitkár] előterjeszti javaslatát dr. Vecseklőy Józsefnek az V. fizetési osztályba, az Amerikai Intézethez, tanárrá való kinevezése tárgyában. [Rajk] Belügyminiszter: Vecseklőy a Belügyminisztérium városi osztályának volt a vezetője és B-listázták. Nem célszerű, hogy egy B-listára tett egyént egyik társminisztérium átvegye. Vallás- és közoktatásügyi miniszter [képviseletében Nagy M. államtitkár]: Hiszen csak a 2. §. 3. bekezdése alapján B-listázták, mint létszámfelettit, ezért az alkalmaztatásnak semmi akadályát nem látja. Rákosi Mátyás államminiszter: Még ha a 3. pont alapján is B-listázták, reakciós hírben áll, s nem jó, ha egy ilyen egyén lenne a magyar tudományos 14 A 6396/1946.V.K.M.eln. sz. előterjesztés dr. Pusztai Jánosné Himmler Márta miniszteri titkár miniszteri osztálytanácsossá való kinevezésére tett javaslatot. Dr. Pusztai Jánosné Himmler Márta (1910-?) Bécsben, Prágában és Párizsban végezte tanulmányait. Hat nyelvet — köztük az oroszt is — sajátított el. 1945. január 1-je óta dolgozott a minisztériumban. Ekkor a Pázmány Péter Tudományegyetem jog- és államtudományi karának esti tanfolyamán tanult. 15 A levéltárügy rendezéséről szóló törvényjavaslat tervezetének általános indoklását a jelen jegyzőkönyv a) mellékleteként közöljük. A részletes indoklás és a törvénytervezet összesen 35 oldal terjedelmű szövegének közlésétől terjedelmi okok miatt eltekintettünk. A jegyzőkönyv által említett „kellő előkészítés hiánya" feltehetőleg arra is vontakozott, hogy az egyes levéltárak esetében megismételt a tervezet bizonyos vonatkozásokat (pl. másolatkészítés kérdését), más kérdéseket (pl. selejtezés) viszont egyes levéltárak esetében tárgyalt, de nem érintette ugyanezeket a feladatokat minden levéltárnál. Nem rendezte kellően a levéltáros képesítésének a kérdését, túlságosan megterhelte bizonyos engedélyezési feladatokkal a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumot, egyébként bizonytalan módon rendezte a levéltárügy elméleti és gyakorlati felügyeletét. A törvénytervezetet a következő (150.) minisztertanácsi ülés napirendjére tűzték ismét, de akkor sem tárgyalták érdemben. A javaslat minisztertanácsi elfogadására 1947. február 5-én került sor. Ekkor főleg az egyházi levéltárakban való kutatás engedélyezése, e levéltárak vezetőinek kinevezése körül támadt bizonyos vita. E jogokat, az egyházi szervektől elvéve egyes állami szervek számára kívánták biztosítani. (MOL XTX-A-83a 161. sz. jegyzőkönyv 57. napirendi pont) Lásd részletesebben — elsősorban az előzményeket illetően — Balázs Péter: A levéltárügy rendezéséről szóló 1947. évi XXI. te. útja Sopron vármegye 1933. évi kezdeményezésétől az 1947. évi kihirdetéséig. Levéltári Közlemények. Hatvannegyedik évfolyam 1-2. szám. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1993. 39-75. pp. 1666