Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

65.1946. november 8. albérletéről szóló 4000/1946. ME számú rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában. [Nagy] Miniszterelnök: A rendelettel szemben aggályai vannak, mert nincs elegendő biztosíték a visszaélések megakadályozására. Az igazságügyminiszternek írásban megküldött észrevételeit alaposnak tartja. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: Ha elvesszük az üzletet, legyen egy közület vagy szövetkezet, amely átveszi azt. Iparügyi miniszter [képviseletében Rőth államtitkár]: Nem tartja helyesnek, mert akkor hosszú sora indul majd meg a kijárásoknak. A miniszterelnök észrevételei alapján a , jövedéki kihágások" esetleg súlytalanabb ügyekből adódnak. Az eredeti előterjesztés 3. §-át kihagyta, és ezzel a miniszterelnök által tett észrevétel kiesik. [Vas] Gazdasági főtanács főtitkára: Ha árut át kell venni, és nincs aki átvegye, akkor csak állami vagy városi vagy községi közület legyen az, amely átveheti az árut és nem pedig kereskedő. [Rácz] Pénzügyminiszter: A közület nem elég rugalmas erre a célra. [Ries] Igazságügyminiszter: Ha állami szerv jelölne ki erre nézve személyt, akkor megindulna a korrupció. Javasolja a szövegbe azt felvenni, hogy a Kamara javaslatára „valami közület vagy szövetkezet" legyen jogosított. Egyéb észrevételeit a 3997/1946. számú átirata szerint adja elő. Minisztertanács az előterjesztést az igazságügyminiszter által javasolt módosítással elfogadta.

25 25 A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter előterjesztésében rámutatott arra, hogy az ország gazdasági életében — különösen a stabilizáció körüli hónapokban — olyan rendellenességek jelentkeztek, amelyek a túlnyomórészt alacsony életszínvonalon élő szellemi és fizikai dolgozók jogos felháborodását váltották ki. Az Önző érdekeiket követő, jogszabályok megszegése és kijátszása révén vagyonokat felhalmozó üzérkedők, árdrágítók, valutarejtegetők ellen szólt elsősorban, akikkel szemben azért vált nehézkessé a fellépés, mert a hatályban volt jogszabályok félreérthetők, vagy a kivételekre számos lehetőséget adó formában voltak megfogalmazva. A kereskedelmi élet területén gyakori visszaélések felszámolása szempontjából nem tartotta kielégítőnek az iparigazolványok felülvizsgálatáról szóló 3300/1946. ME sz. rendeletben (MK 1946. március 24.) az iparengedély visszavonását lehetővé tevő előírást. Javasolta a rendelet olyan értelmű kiegészítését, hogy ilyen esetben egyidejűleg intézkedés történhessen az üzlethelyiség igénybevételéről, bérlőként olyan személy (esetleg jogi személy) kijelöléséről, akinek működése a közérdek szempontjából megnyugtató, szólt továbbá az árukészlet átvételéről, végül az üzlet berendezéseinek és felszereléseinek hatósági igénybevételéről. Külön szólt a javaslat az üzlethelyiségek bérletéről és albérletéről intézkedő 4000/1946. ME sz. rendeletnek (MK 1946. április 4.) az ilyen üzlethelyiségek egy évre szóló bérbevételét lehetővé tevő kiegészítéséről. A javaslat ugyanakkor a legmesszebbmenőén szem előtt kívánta tartani a magántulajdon elvén felépült magyar jogi rendszer követelményeit - elsősorban az áru és anyagkészletek hatósági áron való átvétele, a berendezési és felszerelési tárgyak használati díjának megállapítása terén. A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter előterjesztéseit összefogó borítólapra e cím mellé a Miniszterelnökségen a következő megjegyzést fűzték: „Miután büntetőjogi súlyos vonat1646