Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

65.1946. november 8. albérletéről szóló 4000/1946. ME számú rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában. [Nagy] Miniszterelnök: A rendelettel szemben aggályai vannak, mert nincs elegendő biztosíték a visszaélések megakadályozására. Az igazságügyminisz­ternek írásban megküldött észrevételeit alaposnak tartja. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: Ha elvesszük az üzletet, legyen egy közület vagy szövetkezet, amely átveszi azt. Iparügyi miniszter [képviseletében Rőth államtitkár]: Nem tartja helyes­nek, mert akkor hosszú sora indul majd meg a kijárásoknak. A miniszterelnök észrevételei alapján a , jövedéki kihágások" esetleg súlytalanabb ügyekből a­dódnak. Az eredeti előterjesztés 3. §-át kihagyta, és ezzel a miniszterelnök által tett észrevétel kiesik. [Vas] Gazdasági főtanács főtitkára: Ha árut át kell venni, és nincs aki átvegye, akkor csak állami vagy városi vagy községi közület legyen az, amely átveheti az árut és nem pedig kereskedő. [Rácz] Pénzügyminiszter: A közület nem elég rugalmas erre a célra. [Ries] Igazságügyminiszter: Ha állami szerv jelölne ki erre nézve személyt, akkor megindulna a korrupció. Javasolja a szövegbe azt felvenni, hogy a Kama­ra javaslatára „valami közület vagy szövetkezet" legyen jogosított. Egyéb ész­revételeit a 3997/1946. számú átirata szerint adja elő. Minisztertanács az előterjesztést az igazságügyminiszter által javasolt módosítással elfogadta. 25 25 A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter előterjesztésében rámutatott arra, hogy az ország gazdasági életében — különösen a stabilizáció körüli hónapokban — olyan rendellenessé­gek jelentkeztek, amelyek a túlnyomórészt alacsony életszínvonalon élő szellemi és fizikai dolgo­zók jogos felháborodását váltották ki. Az Önző érdekeiket követő, jogszabályok megszegése és kijátszása révén vagyonokat felhalmozó üzérkedők, árdrágítók, valutarejtegetők ellen szólt első­sorban, akikkel szemben azért vált nehézkessé a fellépés, mert a hatályban volt jogszabályok félreérthetők, vagy a kivételekre számos lehetőséget adó formában voltak megfogalmazva. A kereskedelmi élet területén gyakori visszaélések felszámolása szempontjából nem tartotta kielégítőnek az iparigazolványok felülvizsgálatáról szóló 3300/1946. ME sz. rendeletben (MK 1946. március 24.) az iparengedély visszavonását lehetővé tevő előírást. Javasolta a rendelet olyan értelmű kiegészítését, hogy ilyen esetben egyidejűleg intézkedés történhessen az üzlethelyiség igénybevételéről, bérlőként olyan személy (esetleg jogi személy) kijelöléséről, akinek működése a közérdek szempontjából megnyugtató, szólt továbbá az árukészlet átvételéről, végül az üzlet berendezéseinek és felszereléseinek hatósági igénybevételéről. Külön szólt a javaslat az üzlethelyiségek bérletéről és albérletéről intézkedő 4000/1946. ME sz. rendeletnek (MK 1946. április 4.) az ilyen üzlethelyiségek egy évre szóló bérbevételét lehetővé tevő kiegészítéséről. A javaslat ugyanakkor a legmesszebbmenőén szem előtt kívánta tartani a magántulajdon elvén felépült magyar jogi rendszer követelményeit - elsősorban az áru és anyagkészletek hatósá­gi áron való átvétele, a berendezési és felszerelési tárgyak használati díjának megállapítása terén. A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter előterjesztéseit összefogó borítólapra e cím mellé a Miniszterelnökségen a következő megjegyzést fűzték: „Miután büntetőjogi súlyos vonat­1646

Next

/
Thumbnails
Contents