Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

64. 1946. október 30. Tisztelettel kérem emiatt Altábornagy Urat, hogy a telekkönyvi terhek törlésére vonatkozó kívánságtól eltekinteni szíveskedjék. 11.) A Jóvátételi Hivatal átadta a Szovjetuniónak a Scheid G.A. Nemesfémipari Közkereseti Társaság 50%-át. Utóbb azonban megállapítást nyert, hogy az átadott 50%-nak a tulajdonosa, Scheid Lajos osztrák állampolgár, amit a Jóvátételi Hivatal az illetékes osztrák hatóságok által az 1945. évi 59. számú törvény 1. §-a értelmében kiadott állampolgársági bizonyítvánnyal igazolt. Ilyen bizonyítvány értelmében 1945. április 27-étől kezdve osztrák állampolgárok azok, akik 1938. március 13-án (tehát az Anschluss-kor) osztrák állampolgárok voltak, s akiknél 1945. április 27-e előtt nem következett be olyan körülmény, amely állampolgárságuk elvesztését eredményezte volna. Ezen az alapon a Jóvátételi Hivatal az átadott 50% visszaadását kérte, a kérést azonban Matvienkó alezredes úr elutasította, olyan bizonyítványt követelve, amely szerint Scheid Lajos 1938. március 13-án osztrák állampolgár volt. Minthogy ezt a Jóvátételi Hivatal által bemutatott állampolgársági bizonyítvány kellően igazolja (mert a bizonyítványt nem is állították volna ki az 1945. évi 59. számú törvény 1. §-a értelmében, ha Scheid Lajos nem lett volna 1938. március 13-án osztrák állampolgár), tisztelettel kérem Altábornagy Urat, hogy az osztrák állampolgárság igazolására az 1945. évi 59. számú osztrák törvény 1. §-a alapján kiállított bizonyítványt mind a Scheid-cég ügyében, mind pedig más ügyekben megfelelő bizonyítéknak elfogadni szíveskedjék. Kérem továbbá, hogy ehhez képest a Scheid-cég 50%-ának visszaadásához hozzájárulni szíveskedjék.

60 12.) Matvienkó alezredes úr az Arnheim Testvérek Páncélszekrénygyár 50%-ának átadását kérte. Ez a vállalat eredetileg felerészben Arnheim Dorotytya, Félix és Zsigmond német állampolgárok, felerészben Gyulai Vilmos magyar állampolgár tulajdona volt. A nevezettek 1938-ban szerződést kötöttek, amelynek értelmében az egyik fele rész tulajdonosainak halála esetében ezek tulajdona a másik fele rész tulajdonosára száll át. Az Arnheim testvérek 1942ben meghaltak, aminek folytán a gyár tulajdonosa egészen Gyulai Vilmos lett, majd az ő halála után (1944-ben) a gyárat gyermekei örökölték, akik a gyárat ma is birtokukban tartják és kezelik. Matvienkó alezredes úr szerint az Arnheim testvérek és Gyulai Vilmos között kötött szerződés érvénytelen és a gyár 50%-ának az átadását ezen az alapon kérte. Minthogy azonban nincs ok arra, hogy a szerződés érvénytelennek tekintessék, abban az esetben pedig, ha a szerződés mégis érvénytelen volna, az igazságügyminiszter úr véleménye szerint az Arnheim testvérek tulajdonában állott fele rész Caroline Edwinson svéd állampolgárt illetné meg, 60 Ez utóbbi mondattal — részben a szöveg közt, részben a lap szélén — tintával kézírással egészítették ki a levelet. 1628