Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

63. 1946. október 25. 43 Iparügyi miniszter [képviseletében Kelemen államtitkár] előterjeszti javaslatát a Péti Nitrogénművek Rt. újjáépítése tárgyában. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: Kéri levenni a napirendről, miután tárgysorozaton sem volt, nem tudták átnézni a kérdést. Iparügyi miniszter [képviseletében Kelemen államtitkár]: Előterjesztését a napirendről leveszi. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette.

38 44 Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter [képviseeletében Szolnoki államtitkár] előterjeszti javaslatát az Amerikai Egyesült Államok által nyújtott árukölcsön keretében behozatalra kerülő áruk vámkezelése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

39 45 Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter [képviseletében Szolnoki államtitkár] előterjeszti javaslatát özv. Schwartz Antalné sz. Székely Piroska [egy kereskedelmi iskolai tanár utáni] nyugellátása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 46 [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjeszti javaslatát az Országos Színészegyesület Nyugdíjintézete részére október hónapban esedé38 Lásd a [64.] 147. sz. jegyzőkönyv 18. napirendi pontját. 39 A 42 325/1946.KSz.M.III. sz. előterjesztése rámutatott arra, hogy a stabilizáció legnehezebb feladata volt a megfelelő árukészlet előteremtése. Ezért választotta a kormány a forintra való áttérés időpontjául augusztus elsejét, mivel ekkor már nagyobb mezőgazdasági árumennyiséggel lehetett számolni. Az ipari termelés terén — egyrészt a nyersanyaghiány, másrészt a jóvátételi szállítások miatt — a pénz értékének alátámasztására ilyen jellegű növekedésre nem lehetett számítani. E szempontból kiemelkedő jelentősége volt a 15 millió dolláros amerikai árukölcsönnek, amely túlnyomó részt iparcikkeket foglalt magába. Az amerikai árukölcsön azonban csak akkor érhette el a vele kapcsolatban kitűzött célt, ha az annak keretében beérkezett áruk forgalomképes áron mielőbb bekerültek a gazdaság vérkeringésébe. Megállapította azonban a tárca — a pénzügyminiszterrel és az árukölcsön lebonyolításával megbízott Magyar Külforgalmi Rt.-vei együtt —, hogy az 1924. évi XXI. tc.-hez tartozó vámtarifában foglalt védővámos vámtételek és a forgalmiadók figyelembevételével számított terhek az áruk belföldi értékesítését megnehezítették, sőt több áru esetében lehetetlenné tették volna. Ezért javasolta ezeknek az áruknak a vámmentesítését. Jelezte, hogy a Gazdasági Főtanács 1946. október 3-án tartott ülésén ezzel egyetértett. (MOL XIX-A-10. Stabilizációs XII. ülés 5/e. pont) Bejelentette egyben, hogy a forgalmi adó elengedéséről nem kellett intézkedni, minthogy a behozatali és kiviteli általános és fényűzési forgalmi adóról szóló 900/1946. P.M. sz. intézkedés (MK 1946. július 28.) lehetőséget adott ennek elengedésére vagy mérséklésére. Lásd a 12 680/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. november 1. 1591