Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

63. 1946. október 25. 23 Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény államtitkári kéri a Magyar Optikai Művek Rt. 400 000 forint átállítási hitelét. Minisztertanács a Magyar Optikai Művek Rt. részére 400 000 forint átállítási hitelt szavazott meg.

25 24 Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény államtitkár] előterjeszti javaslatát a Tárcaközi Hitelvéleményező Bizottság, valamint a Gazdasági Főtanács által megszavazott hitelekkel kapcsolatos kezességvállalásokra vonatkozó bejelentések tudomásulvétele tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést tudomásul vette.

26 25 Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény államtitkár] előterjeszti javaslatát kisebb szövetkezeti szervek hiteligényeivel kapcsolatos újabb állami kezességvállalások ügyében. Indokoltnak tartotta viszont — az áruknak a fogyasztók részére minél alacsonyabb áron való kiszolgálása érdekében — a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Központja részére a társulati adó alóli teljes mentesség biztosítását, ha ezek a szövetkezeti központok működésüket a tagszövetkezetek feletti felügyeleten és ellenőrzésen kívül legfeljebb a tagszövetkezetek áruval való ellátására terjesztik ki és alapszabályaik szerint 6%-nál nagyobb osztalékot nem fizetnek. Lásd még a [64.] 147. sz. jegyzőkönyv 46. és a [65.] 148. sz. jegyzőkönyv 11. napirendi pontját. 25 A 160 724/1946.P.M.IV.a. sz. előterjesztés bejelentette, hogy a háború során súlyos károkat szenvedett, s részben a Szovjetunió tulajdonába került Magyar Optikai Művek Rt. 400 000 forint átállási hitelt óhajtott igénybe venni. A Magyar Nemzeti Bank azonban csak kincstári kezességvállalás esetén volt hajlandó a hitelt rendelkezésére bocsátani. Tekintettel arra, hogy a vállalat a magyar precíziós mechanika és az optika terén úttörő munkát végzett, kérte a miniszter, hogy (a tulajdonviszonynak megfelelően) a hitel 50%-a erejéig a kezesség elvállalását a minisztertanács engedélyezze. Az átállási hitelre azért volt szüksége a vállalatnak, mert tevékenysége jó részét a jóvátételi szállítások vették igénybe (mozdonyokhoz szükséges armatúrákat, 200 000 dollár értékű ébresztőórát, 30 000 dollár értékű geodéziai cikket gyártott). Ezek teljesítéséhez azonban a jövedelmet hozó belföldi és export útján értékesíthető áruk gyártására kellett átallnia. 26 A 160 640/1946.P.M.IV.a. sz. előterjesztés, hivatkozva a minisztertanács által 1946. augusztus 9-én (lásd a [46.] 129. sz. jegyzőkönyv 6-8. napirendi pontját) a szövetkezeti központok hiteleiért való kezességvállalást illetően adott felhatalmazásra, beszámolt arról, hogy a kormány korábban milyen adópengő összegű hitelekért, s augusztus 1-je után milyen forint értékű hitelekért vállalt kezességet. A Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ esetében 10 426 800 forint, a Földmívesszövetkezetek Országos Központja esetében 910 000 forint, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Központja esetében pedig 1 700 000 forint összegű hitelért vállalt állami készfizető kezességet. Az előterjesztés részletesen felsorolta, hogy a szövetkezeti központok a hiteleket milyen élelmicikkek felvásárlására, berendezések beszerzésére fordították. A keretkorlátozás nélküli, utólagos bejelentés melletti kezességvállalást, az egyéb állami kezességvállalásokkal szembeni kivételes eljárást — mint írta — az új szövetkezeti központok jogszabályi alapon nyugvó különleges helyzetük, valamint a közellátásban betöltött fontos szerepük indokolta. 1585