Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

61.1946. október 16. [15] 14 [Rácz] Pénzügyminiszter előterjeszti javaslatát 25 millió forint előleg folyósítása tárgyában a Külkereskedelmi Árkiegyenlítő Alap részére. [Nagy] Miniszterelnök: A Gazdasági Főtanács 20 millió forinthoz járult hozzá. Minisztertanács 20 millió forint előleg folyósításához a Külkereskedelmi Árkiegyenlítő Alap részére, hozzájárult.

14 [16] 15 [Rácz] Pénzügyminiszter előterjeszti javaslatát a Magyar Nemzeti Bank közgyűlésére és működésére vonatkozó 8070/1946. ME sz. rendelet 4. §-ának módosítása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

15 5. pont.) Az átállításhoz 90 millió forint hitelt igényelt. A Gazdasági Főtanács azonban az 1946. szeptember 27-ei ülésén (u.o. 1946. szeptember 27., Stabilizációs XI. ülés 13. pont és melléklete) szeptember és október hónapra csak 8-8 millió forint hitelt szavazott meg számára. A Magyar Nemzeti Bank — mivel állami üzemi hitelkérelemről volt szó — állami kezességvállalást kért. A MAVAG a pénzügyminiszterhez fordult az ügyben. A miniszter közgazdasági érdekekre tekintettel javasolta a felhatalmazás megadását. 14 198 275/1946.P.M.XII. sz. előterjesztés a Szovjetunióba, illetve Lengyelországba 1946. október havában szállított exportcikkek ellenértékének kifizetése céljából a Külkereskedelmi Árkiegyenlítő Alap részére 25 millió forint előlegkeret engedélyezését kérte. Jelezte, hogy az összeg előlegként való igénylésére azért került sor, mert a Külkereskedelmi Árkiegyenlítő Alap — az import-befizetések elmaradása miatt — a megfelelő összeggel nem rendelkezett. 15 A 79 332/1946.P.M.IV.C. sz. előterjesztés a 8070/1946. ME sz. rendelet (MK 1946. július 20.) 4. §-ára, pontosabban arra utalt, hogy a forintérték bevezetése után a Magyar Nemzeti Bank vagyonmérlegének újraértékelésekor megállapított nyereségből mi illeti az államot. A rendelet kimondta, hogy a nyereségből elsősorban a forgalomban volt adópengőjegyek beváltásával kapcsolatos, az államot illető kötelezettségeit kellett teljesítenie, ezt követőleg a bankkal szemben fennállott adósságát kellett kiegyenlítenie, s a nyereség esetleg fennmaradó részének mikénti kiszolgáltatása, illetőleg elszámolása tárgyában a pénzügyminiszternek és a banknak kellett megállapodást létesítenie. A pénzügyminiszter ismertette a megállapodás tervezetét. E szerint a forintérték bevezetésével megállapításra került a bank részvénytőkéje és újabb nyílt tartalékalapja, hogy ily módon a bank vagyoni helyzete a stabilizáció folytán reáhárult feladatoknak megfelelően alakulhasson. Nem javasolta azonban akkor a titkos tartalékok felértékelését. A tervezet szerint az állam kötelezettséget vállalt a bankot az 1946. augusztus l-jét megelőző időben kifejtett működéséből vagy más, az említett időpontot megelőző eseményből, a békeszerződés törvénybe iktatásának időpontját követő három év elteltéig ért veszteségeinek megtérítésére. A három év eltelte után azonban — a tervezet szerint — az állam szabadon rendelkezhetett a követelése felett. A megállapodás-tervezetben foglaltak alapján javasolta módosítani a pénzügyminiszter a 8070/1946. ME sz. rendelet 4. §-át. A javaslat szerint hatályát vesztette az említett § azon része, amely a nyereségnek az állmot illető részéből — az adópengőjegyek beváltása után fennmaradó teljes összeget — a bankkal szemben fennállott államadósságtörlesztésére kellett volna fordítani. Lásd a 11 890/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. október 18. 1535