Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

60. 1946. október 11. Minisztertanács elvben hozzájárult a kitelepítés további végrehajtásához, azonban kénytelen hangsúlyozni, hogy olyan ajánlat vagy terv, amely bármi nemű szankcióval vagy retorzióval fenyegetőzik, számára tárgyalási alapul elfogadhatatlan.

48 [49] 45 [Jócsik] Áttelepítési kormánybiztos: Naponta felmerül a következő probléma. A részletes listák egyeztetésénél kitűnt számtalan olyan személy, akik magyar nemzetiségűnek vallották magukat és mégis quótán felül ki akarják vinni. A hosszas tárgyalások után a vegyes bizottság megállapodott abban, hogy ezek a visszahonosult személyek kitelepülhetnek, de nem számítanak be a quótába. A parlament külügyi bizottsága meghívta, hogy ismertesse a kitelepítési kérdést. 74 személlyel kapcsolatban az az egységes álláspont alakult ki, hogy a jövőben ilyen kitelepítéseket nem szabad megengedni. 0 maga is azt a javaslatot tette, hogy a részleges kitelepítéseknél quótán kívül áttelepítéshez ne járuljanak hozzá. Erőszakos áttelepítést is kilátásba helyeztek, illetve azt, hogyha [a] magyar hatóság ellenkezne, akkor fegyveres erőket fognak igénybe venni. Mivel ezzel a kérdéssel állandóan találkozunk, kéri a minisztertanács hozzájárulását ahhoz, hogy kifogásolt személyeket quótán felül is kivihetnek, de később elszámolják, vagy pedig határközegeinket utasítjuk az erőszakos ellenállásra.

49 [Nagy] Miniszterelnök: Az egyezmény kimondja azt, hogy cseh és szlovák nemzetiségűek kitelepülhetnek quótán felül, ha nemzetiség szempontjából lehet kifogást emelni ellenük, továbbá ha állampolgárság szempontjából, [sic!] Az eddigi elvi állásfoglalásunk az volt, hogy személyekkel szemben nem vállalhatunk kötelezettségeket. Rákosi Mátyás államminiszter: Nem használhatják fel fegyveres erőiket retorzióra, mert az kizárólag az autók kísérőjéül szolgál. Magyarország területén a Vörös Hadseregen kívül mások nem használhatják fegyvereiket. Amikor erről volt szó [sic!], hogy az amerikaik egy olyan tervezetet nyújtottak be, hogy ennek a bizottságnak, amely itt Magyarország területén kutatásokat végez, joga legyen a magyar telekkönyvekben és hivatalokban hivatalos könyvekbe betekintést nyerni, azt kértük, hogy ezt a fejezetet hagyják ki a szerződésből a szuverenitásra való hivatkozással. Még kevésbé lehet egy idegen hatalomnak országunk területén fegyveres tevékenységet folytatni. Az amerikaiaknak sincs ilyen joguk, így ezt szóvá kell tenni. Semmi körülmények között nem 48 A magyar álláspont és tiltakozás ellenére 1946. november 19-én megkezdték a szlovákiai magyarok deportálását Csehországba. Az akció a legnagyobb téli hidegben 99 napon át tartott, 1947. február 25-én ért véget. (Janics Kálmán: A hontalanság évei. Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem kiadása, München, 1979. 225-249. pp.) 49 Lásd az [59.] 142. sz. jegyzőkönyv 4. napirendi pontját. 1525