Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686
60. 1946. október 11. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 8 3 Dr. Balogh István előterjeszti Győrffy Ferenc és Kádár Géza, a Miniszterelnökségre [segédtitkárként] berendelt ideiglenes tisztviselők szolgálati idejének meghosszabbítását 1946. évi december hó 31. napjáig. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 4 Dr. Balogh István előterjeszti javaslatát Simonyi Sándornak az Elhagyott Javak Kormánybiztosságánál való [próbaszolgálatoskénti] alkalmaztatása tárgyában, a VI/1. fizetési osztályba előírt illetményekkel. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 5 [Ries] Igazságügyminiszter: A tárgysorozat további tárgyalása előtt szóvá kell, hogy tegye a minisztertanács tekintélyét. A minisztertanács egyik ülésén úgy határozott, hogy az I. számú szemészeti tanszékre Horay Gusztávot nevezi, a II. számú szemészeti tanszékre pedig Nónay Tibort. Az lehet technikai hiba, hogy Nónay kinevezése három nappal korábban jelent meg. Erre az I. számú klinikát elnevezték II. számúnak és nem egészen demokratikus összeköttetései révén Nónay kapta meg, s Horaynak, aki pedig az I. számú szemészeti klinikára lett jelölve, egyáltalán nincs klinikája. A minisztertanács presztízse van érintve. A vallás- és közoktatásügyi miniszter útján nyomatékosan fel kell hívni az Egyetemi Tanács figyelmét, hogyha szembe helyezkedne a minisztertanács határozatával kénytelenek lesznek az egyetem autonómiáját megszüntetni, vagy felfüggeszteni. [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: Eddig még nem tudott érvényt szerezni a minisztertanácsi határozatnak, mert minden érv ellen találtak kibúvót. Azt mondták, hogy a kinevezés teljesen a minisztertanács szuverenitása alá tartozik, de az, hogy melyik klinikát hívják I. vagy II. számúnak, 8 Az alapszabály nem tartalmazott arra vonatkozó közvetlen előírást, hogy milyen rangú személyek kaphatják a kitüntetés egyes fokozatait, viszont utalt arra, hogy külföldi személy esetében nemzetközi protokolláris szabályokat kell figyelembe venni, magyar állampolgár esetében pedig a kitüntetés alapjául szolgáló érdem nagyságán kívül az illető közéleti szerepének, életkorának, esetleg korábbi kitüntetéseinek figyelembevételét írta elő. A fehér kereszt helyett nemzeti színű kereszt szerepelt a kitüntetésen. Az alapszabály 9. pontja azonban előírta, hogy amikor a polgári ruházat nem tette lehetővé a jelvények eredeti alakjukban való alkalmazását, akkor a kiskeresztet kellett, illetve lehetett helyette viselni. A Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemérem alapszabályáról lásd a [63.] 146. sz. jegyzőkönyv 8. napirendi pontját. 1508
