Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

59. 1946. október 4. 16 [Gerő] Közlekedésügyi miniszter előterjeszti javaslatát az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében szükséges egyes rendelkezésekről szóló 5000/1946. ME sz. rendeletben meghatározott határidők újabb módosítása tárgyában. Az előterjesztés már a miniszterelnöki 6. szám alatti határozattal elfogadást nyert.

15 17 [Gerő] Közlekedésügyi miniszter előterjeszti 155 789/1946. számú javaslatát a Távbeszélő Nemzetközi Tanácsadó Bizottságnak 1946. év október hó második felében Montreux-ban tartandó szakértői értekezletre Pamlényi Pál postavezérigazgató-helyettes és Kováts Andor postaműszaki igazgató, valamint dr. Lukász Alfonz postatanácsos kiküldetése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

16 18 [Mistéth] Újjáépítési miniszter előterjeszti javaslatát a lakóházak helyreállítása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

17 15 Lásd a jelen jegyzőkönyv 6. napirendi pontját és jegyzetét. 16 Az 1946. október 21-31-én Montreux-ban tartott szakértői értekezlet célja — többek között — a nemzetközi távbeszélő szolgálat műszaki és forgalmi kérdései terén felmerült biztonsági irányelvek kidolgozása volt. Ezen az ülésen került végleges döntés elé továbbá az európai távkábelterv és az európai tranzitgyűrű kérdése. A magyar postának — mint a dél-kelet európai államok nyugat felé irányuló távbeszélő gyűjtőközpontjának — az utóbbi kérdésben való részvételét külön hangsúlyozta. Megemlítette, hogy a magyar postaigazgatás képviselői a bolgár, a csehszlovák, a jugoszláv és a román postaigazgatóságok képviselőivel 1946. szeptember 4-7-én Belgrádban ez ügyben már előkészítő értekezletet tartottak ([52.] 135. sz. jegyzőkönyv 30. napirendi pont). 17 19 826/1946.U.M.III. sz. előterjesztésében a miniszter előadta, hogy a háborús események következtében az ország lakóházainak mintegy 10%-a megsérült, illetve elpusztult. A rendelkezések sorával próbálta a kormány helyrehozni (tetőzet helyreállítása, fűtés, melegvízszolgáltatás biztosítása) a károkat, a vonatkozó jogszabályok azonban a pengő állandó értékvesztésével álltak kapcsolatban, s így ezeket az értékálló pénz bevezetése után jórészt nem lehetett alkalmazni. Nem csak érték átszámítási problémát hozott a forint bevezetése, de lehetővé tette a különböző jellegű helyreállítási jogszabályok egységes szerkezetbe foglalását, a joganyag áttekinthetőbbé tételét. A bemutatott rendelettervezet mindenekelőtt tisztázta, hogy mely lakóházak és ezek milyen károsodását kívánta rendezni, meghatározta a helyreállításra jogosultak körét, szólt a lakóház gondnokának kirendeléséről, a helyreállítási költségek megállapításáról, a helyreállítással kapcsolatos telekkönyvi bejegyzésekről, a felújítás idejére a lakás bérletének felmondásáról, ennek költségeiről; külön fejezet szólt a tetőzet és a lakóház egyéb szerkezeti részeinek helyreállításáról, a helyreállítási kölcsönökről; további fejezet foglalkozott a fűtés, és melegvízszolgáltatás, valamint a felvonóberendezés helyreállításától; egy fejezet szólt a rendelkezés visszaható hatályáról, a 1484