Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

58. 1946. szeptember 26. Igazságügyminiszter most megjelenik a minisztertanács ülésén. 31 [Rónai] Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter előterjeszti javaslatát az 1940. évi szovjet-magyar áruforgalmi és fizetési egyezmény likvidálása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

43 32 [Rónai] Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter előterjeszti javaslatát dr. Gombosi Zoltánnak Olaszországba való kiküldetése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

44 forgalmának nyilvántartását, ellenőrzését és irányítását. Feladatai ellátása során az igazgatóság gyakran kedvezőtlen érintkezésbe, sőt összeütközésbe került az 5740/1946. ME sz. rendelettel (MK 1946. május 28. - lásd továbbá a [21.] 104. sz. jegyzőkönyv 39. napirendi pontját) felállított Anyag- és Árhivatallal, amely az ipari anyagok és áruk termelésének, forgalmának és felhasználásának ésszerűbbé tételével, szabványosításával foglalkozott. Javasolta, hogy a Belkereskedelmi Igazgatóság áruforgalmi és ellenőrzési tagozatát az Anyag- és Arhivatal mellé rendeljék, ahol külön kereskedelmi csoportként mind a két szerv részére elláthatná feladatát. Részletezte, hogy milyen kérdésekben számított továbbra is a Belkereskedelmi Igazgatóság számára adatok összeállítására és tájékoztatására. Az előterjesztés mellett megtalálható az Igazságügyminisztérium T.3481/1946. sz. levele, amelyben tiltakozott a hivatali szervezet és ügymenet bonyolultabbá tételét jelentő tervezet ellen, s jelezte szövegezési észrevételeit is. A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter előterjesztéseit összefogó borítólapon e napirendi pont címénél a Miniszterelnökségen rávezetett észrevétel olvasható: „Az Igazságügyminisztériumnak kettős észrevétele van: 1) vannak szövegezési természetű megjegyzései, amelyek nem jelentősek; 2) vitatja az Anyag- és Árhivatalra való részleges átruházást, amely a hivatal szervezetét és ügymenetét bonyolultabbá teszi. Részletes letárgyalás végett meg kellene tárgyalni még az Igazság- és a Kereskedelmi Minisztérium között." [sic!] Lásd a 11 240/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. október 3. 43 A 34 511/1946.KSz.M.III. sz. előterjesztésében előadta a miniszter, hogy az 1940. szeptember 3-án kelt szovje1>-magyar áruforgalmi és fizetési egyezmény lebonyolítása 1941. június 22-én — a hadiállapot beállása következtében — megszakadt. Az 1942. október 8-án kelt 5910/1942. ME sz. rendelet (MRT 1942. október 8., 2711-2713. pp.) úgy intézkedett, hogy az egyezmény alapján keletkezett tartozásokat a magyar cégek kötelesek befizetni a Magyar Külkereskedelmi Hivatalhoz. Ugyanez a rendelet lehetővé tette, hogy az egyezmény folytán követelésekkel rendelkező cégeket az így befolyt összegből kielégítsék. Mindezek után 2 122 976 pengő aktív egyenleg maradt. Ezt a magyar kincstárnak a Szovjetunióval szemben ki kellett egyenlítenie. A Magyar Nemzeti Bank által készített számla szerint a tartozás 434 800 USA dollárt jelentett, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviselete azonban 532 700 USA dollárt mutatott ki. Szovjet részről kérték továbbá, hogy a tartozás után 4,5% kamatot térítsen meg a magyar állam. A Szovjetunió kívánsága volt továbbá, hogy a tartozás kiegyenlítése 50%-ban forint fizetéssel, 50%-ban pedig áruszállítással történjék. A miniszter megjegyezte, hogy törekedni fog: a forint-fizetést lehetőleg minél kisebb havi részletekben, az áruszállítást pedig — a stabilizáció, a jóvátétel és más kötelezettség figyelembevételével — későbbi időpontra tenni, és több évre elosztani. 44 39 747/1946.KSz.M.III. sz. előterjesztésében a miniszter jelezte, hogy a magyar-olasz külkereskedelmi tárgyalások (lásd az [51.] 134. sz. jegyzőkönyv 67. napirendi pontját) előkészítése 1464