Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

58. 1946. szeptember 26. való megállapodás alapján eszközli a vállalat a számításokat, nem vonja maga után azt, hogy ezeknél a szövetkezeteknél a közellátásügyi miniszter az illetékes. Ami a Hangyát illeti, ott azért nem történt döntés, mert sem a pénzügyminiszter, sem a foldmívelésügyi miniszter nem vállalta, hogy vele egyetértően döntsön. A döntés idején a pénzügyminiszter Svájcban tartózkodott. Az őt helyettesítő Antall József nem akarta vállalni a felelősséget, azután a miniszterelnök kint volt Londonban és Washingtonban, azért nem lehetett dönteni, és így húzódott halasztódott a kérdés anélkül, hogy ebben dönthettünk volna. A Hangya Szövetkezet teljes értékű munkáját semmiben nem befolyásolja és a közellátásügyi szolgálat ellátását nem érinti a kérdés halasztása. Mindezen szempontok figyelembevételével azt hiszi, hogy a kérdés úgy megoldható, hogy hajlandó elfogadni: azok a szövetkezetek, amelyek kizárólag pénzügyi jellegűek, nem tartoznak szorosan azok közé a szövetkezetek közé, amelyeket a törvény a szövetkezetügyi miniszter hatáskörébe utal. Ezekre nézve koncedálja a felügyeleti jogot. A többieknél azonban, miután elbocsátásról és nem pénzügyi műveletről van szó, nem tartja illetékesnek a pénzügyminisztert. Dr. Balogh István [államtitkár]: A szakszerűségnek is érvényesülnie kell. [Rácz] Pénzügyminiszter: A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter egy konciliáns hangot ütött meg, és ha eldöntöttünk egy elvi kérdést, úgy morfológiai alapra helyezkedve megoldható a probléma. Szerinte az az illetékes miniszter, aki a vállalkozással bármilyen formában is együtt dolgozik és mindennap érintkezik. Pl. ő utasítja a pénzintézeteket feladatok lebonyolítására, tehát legyen mégis neki annyi joga, hogy az alkalmazottak sorsába is beleszólhasson. A bankok kérdésében különben is nagyon erősen kell belenyúlni. Ha jogai nem érvényesülnek, akkor ezeknek a feladatoknak eleget tenni nem tud. Ha morfológiai szempontból elismeri, hogy ő az illetékes, akkor el kell ismerni több olyan vállalatnál is, amelyek pénzügyi dolgokkal foglalkoznak. [Nagy] Miniszterelnök: Bár a kérdés eléggé ki van merítve, arra még nincs megérve, hogy döntsön, hacsak szavazásra nem teszi fel a kérdést. Ezt elkerülendőnek tartja, a jövőben is azt ajánlja, hogy még egyszer kísérelje meg megegyezésre jutni a périzügyminiszter és a szövetkezetügyi miniszter. Miután ilyen sokrétű a kérdés feletti vita, és olyan szempontok merültek fel, amelyeket előre nem láthattunk, egészen új alapokra kell helyezni ezt a B-listát. Ki kell mondani, hogy a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter, a rjénzügyminiszter és az illetékes miniszter döntsön. Valószínű azonban, hogy a szakszervezet szintén részt kíván venni. [Bán] Iparügyi miniszter: 8660-as rendeletet

26 javasolja érvényben tartani. Ha itt ezt alkalmazzuk, akkor az illetékes miniszter javítani tudja az elbocsátások során elkövetett hibákat. 26 A 8660/1946. ME sz. rendelet (MK1946. augusztus 15.) az ipari és kereskedelmi munkavállalók elbocsátásának ideiglenes szabályozásáról szólt. 1458