Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

58. 1946. szeptember 26. Hogy milyen mértékben tudja szerepét a vállalat betölteni, a szakminiszter dönti el és nem a pénzügyminiszter. A kereskedelmi vállalatoknál is ugyanezeket a szempontokat kell figyelembe venni. A pénzügyminiszternek megvan a módja és lehetősége, hogy befolyást gyakoroljon. A nem pénzügyi természetű vállalatoknál az üzemvezetés szempontjainak kell érvényesülniük. Azt javasolja, hogy ezeknél a vállalatoknál az illetékes miniszter határozzon a kijelölés tárgyában. A legutóbbi minisztertanácson kifejtette azt az álláspontját, hogy minden szövetkezet a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter hatáskörébe tartozik.

20 Függetlenül attól, hogy állami érdekeltség van-e a vállalatnál, vagy sem, a szövetkezetet nem pénzügyi, hanem a jövő fejlődés szempontjából kell vizsgálni. Különös lenne a két szövetkezeti központ közötti különbségtétel. Hogy az illetékességet egyik, vagy másik tárca kezébe tegyük le, ez nem tárcaharc, hanem annak természetes folyománya, hogy a szövetkezetek feletti felügyeleti jogot a szövetkezetügyi miniszter gyakorolja. A szövetkezeti törvény is ezt a célt szolgálja.

21 Tehát ebben a tekintetben ő az illetékes. Ami a bank és pénzváltó üzletekre vonatkozik, itt is tévedésben van a pénzügyminiszter, mert az erre vonatkozó 3270/1946. ME számú rendelet

22 a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterre bízza az iparjogosítványok kiadását, tehát nem látja, hogy miért nem ő az illetékes. Ami az együttműködés közös határozatára vonatkozik, eltekintve az eddigi tapasztalatoktól, ez rendszerint a döntés meghozatalának lassítását jelenti. Újabb rendelkezésekkel ne nehezítsük meg a javaslatot, mert ez csak meglassítaná az ügyek intézését. - A szövetkezetek, közérdekeltségű vállalatok, valamint pénzintézetek [esetében] és pénzváltóintézeteknél a magánalkalmazottak B-listáját kívánja érvényesíteni. A szövetkezetek ügyében a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter illetékessége állapíttassék meg, ez alól csak a közjóléti szövetkezetek képeznének kivételt, amelyek természetesen a népjóléti miniszter hatásköre alá kell, hogy tartozzanak. [Bárányos] Közellátásügyi miniszter: Ha józanul akarjuk végrehajtani, akkor igen sok szempontot kell figyelembe venni. Bármely termelőszövetkezetet csak a fbldmívelésügyi keretben lehet elbírálni, és egy olyan szövetkezet, amely 90%-ban a Közellátásügyi Minisztériumnak dolgozik, mint pl. az MSZK,

23 csak az ő hatáskörébe tartozhatik. Hiszen maga a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter is elismerte a népjóléti miniszter illetékességét a 20 Lásd az [55.] 138. sz. jegyzőkönyv 32. napirendi pontját. 21 Lásd a [41.] 124. sz. jegyzőkönyv 41. napirendi pontját és jegyzetét. A szövetkezeti törvény 1947. évi XI. te.-ként jelent meg. 22 A bank- és pénz váltóüzlet folytatására jogosító iparengedélyek kiadásáról szóló 3270/1946. ME sz. rendelet (MK 1946. március 24.) 2. §-a kereskedői foglalkozások tekintetében valóban a kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztert jelölte meg szakminiszterként. 23 Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ 1945 végén alakult központi szerv, amely magába foglalt a korábban létesült szövetkezeti szerveket. 1947-ben beolvadt a Magyar Országos Szövetkezeti Központba. 1456