Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

57. 1946. szeptember 20. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: Az oroszok itt alapítottak egy bankot, és az fogja finanszírozni a magyarországi vállalataikat. A Nemzeti Bank ennek az orosz banknak nyitna egy viszleszámítolási keretet. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

79 66 [Rácz] Pénzügyminiszter bejelenti, hogy augusztus 5-én lejárt az orosz rubel átváltására kitűzött határidő. A fegyverszüneti egyezmény értelmében az eddig az időpontig beszolgáltatásra került rubelmennyiséget kötelesek vagyunk átadni az oroszoknak. Most újabb igénnyel léptek fel az oroszok: 200 000 rubelt kérnek. Ebben az ügyben elintézetlen levelünk van Szviridov altábornagynál, akit megkerestünk, hogy foglaljon állást ebben a kérdésben. A magyar álláspont az, hogy augusztus 5. után már nem adunk rubelt ellenérték nélkül. Rákosi Mátyás államminiszter: Be kell szüntetni a rubelvásárlásokat. [Rácz] Pénzügyminiszter: Ez nagyon nehéz. Megjelenik egy katona, csak rubelje van, nem tud vásárolni. Bemegy egy üzletbe, el akarja vinni az árut, a kereskedő inkább elfogadja a rubelt, nehogy károsodás érje. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: Ez a rubel-tétel úgy keletkezett a Nemzeti Banknál, hogy mi pótolni igyekeztünk azt a rubelmennyiséget, ami az Oltványi-ügy révén kiment a Nemzeti Bankból. A Fegyverszüneti Egyezmény értelmében mi minden Magyarországon lévő rubelmennyiséget kötelesek vagyunk átadni. Az orosz törvények értelmében viszont rubelt az országból kivinni, vagy az országba bevinni tilos. Rákosi Mátyás államminiszter: Utasítani kell a Nemzeti Bankot, hogy több rubelt ne vegyenek át. [Nagy] Miniszterelnök: És mi legyen ezzel a 200 000 rubeles igénnyel? [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: Tárgyalja le a pénzügyminiszter a Gazdasági Főtanáccsal. Minisztertanács felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy az oroszok által kért 200 000 rubelt a Nemzeti Bank kiadhassa.

80 79 A korábban német tulajdonban volt Merkúr Váltóüzleti Rt.-ből alakult 1945-ben a Kereskedelmi Iparbank Rt., ez a potsdami határozat után a Szovjetunió Magyarországi Vagyonkezelőségének tulajdonába került s 1946 szeptemberétől banktevékenységet is folytatott. Ügyköre a szovjet tulajdonba került vállalatok számlavezetésére és hitelezésére terjedt ki. Működését a magyarországi szovjet vállalatok magyar részről történt megszerzése után szüntette meg. A Magyar Általános Hitelbank volt a másik pénzintézet, amely a háború alatt a németek által megszerzett 18,5%-nyi francia és osztrák részesedés átvétele révén a Szovjetunió magyarországi bankpolitikájának az eszközévé vált. (Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez 1945-1949. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1989. Összeállította és a bevezetőt írta: Dr. Tallós György. 48-53., 470-482. pp., továbbá Tallós György: A Magyar Általános Hitelbank (1867-1948) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1995. 325-363., 376-385. pp. 80 Lásd a [32.] 115. sz. jegyzőkönyv 1. és a [33.] 116. sz. jegyzőkönyv 2. napirendi pontját. 1444