Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

57. 1946. szeptember 20. azzal, hogy csak beszédeket készítettünk elő. Masaryk külügyminiszter válaszolt a magyar érvekre... [Nagy] Miniszterelnök: Még nem volt válasz, és nem is fog Masaryk beszélni, Clementis államtitkár fog válaszolni. [GerŐ] Közlekedésügyi miniszter: Masaryk nem szívesen csinálja ezt a dolgot, de azért csinálja. Módszerünk odakint az volt, hogy kiosztottuk az egyes tagoknak az egyes delegációk tagjait, hogy az egyes konkrét kérdésekben olyan konkrét adatokat adjanak nekik, amikből megértik, hogy miről is van szó. Gazdasági kérdések tárgyalására később kerül sor. Ebben a vonatkozásban az a helyzet, hogy túlnyomórészt a szláv delegációk támogatásáról van szó. A magyar delegáció megtette határidőre az észrevételeit az összes gazdasági problémára. Utólag felmerültek olyan kérdések, amelyekre észrevételeket kellett tenni. Ilyen igen sok van, ezeket is kidolgozta a magyar delegáció, és észrevételek formájában beterjesztette a békekonferencia elé. Minthogy a magyar delegáció támogatásra ezekben a kérdésekben elsősorban a szláv delegációk részéről számíthat, érintkezésbe lépett a szovjet delegáció vezetőségével, és összehozta vele a magyar gazdasági embereket. Ezek már többször tárgyaltak együtt. Az oroszok felvetették azt a kérdést, hogy ha az a javaslat, amelyet ők beterjesztettek, nem menne keresztül, mi volna a mi számunkra előnyösebb, mert akkor ők hajlandók volnának azt támogatni. Ez gazdasági megítélés kérdése. Az amerikaiak semmi szín alatt bele nem mennek abba, hogy egyrészről a Németországban levő magyar követeléseket nekünk biztosítsák, és ugyanakkor a külföldön lévő magyar javakat visszaszolgáltassák, és a magyar követeléseket elismerjék. Ellenben hajlandók olyan kompromisszumra, hogy a németországi követelésekre fátyolt borítanak, és ugyanakkor a mi egyéb követeléseinket elismerik, és a mi javainkat visszaszolgáltatják.

72 Azt kérdezték, hogy mi az előnyösebb számunkra. Hasonló módon egész sereg más kérdésben kénytelenek lesznek ők is belemenni bizonyos kompromisszumokba. Meg kellene kísérelni, hogy a Németországgal szemben fennálló magánköveteléseket megtartsuk. Nagyon súlyos kérdés, amit már eldöntötték, és ami rendkívül nehéz helyzet elé állít bennünket, [az] a gördülő anyag kérdése. Az egyik pont a csehszlovák módosító indítványban a bécsi döntés megsemmisítésével van kapcsolatban. Akkor a csehek átadtak nekünk 7000 vagont. Ezt most vissza kellene adni.

73 Ugyanez a kérdés felmerült a békeszerződés-tervezet 22. cikkének 6. pontjával kapcsolatosan is, ahol arról van szó, hogy vissza kell szolgáltatni az Egyesült Nemzetek vagyonát képező gördülő anyagot is. A románok észre sem vették ennek a jelentőségét, bár náluk ennek még nincs akkora jelentősége, mint nálunk. Mi ezzel a kérdéssel nagyon komolyan foglalkoztunk, és külön 72 Lásd ezzel összefüggésben a [40.] 123. sz. jegyzőkönyv 24., valamint az [58.] 141. sz. jegyzőkönyv 20. napirendi pontját! 73 Lásd a jelen jegyzőkönyv 64. jegyzetét! 1440